Horváth Attila szerk.: Cumania 7. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1982)

Bóna I.–Nováki Gy.: Alpár bronzkori és Árpád-kori vára

köztük. Alpáron és Hajóson csak a várat erősítették meg, a hozzájuk tartozó új, külső telepek védtelenek maradtak. A Vatya-kultúra népe mind a telepeken, mind pedig a várakban nagyméretű felmenő falú házakat emelt, amelyek döngölt agyag padlóját rendszeresen lesározták — megújították. Teljes házpadló kibontására azonban eddig csak Lovasberény-Mihályvár Vatya-Koszider kori telepén került sor. A többi ásatási szelvény vagy nagy agyagpadlók belső részeit törte át (pl. Alpár 1949, Aba—Bolondvár 1960, Százhalombatta—Földvár 1963) vagy csupán a padlók, illetve házak valamelyik szélét-sarkát tárta fel (pl. Sárbogárd—Cifrabolondvár 1959, Baracs—Földvár 1962, VI. szint, Alpár—Várdomb 1974/75. II. szelvény és 1977. évi szelvény, (VI. melléklet b-c). Nem szólva azokról a leletmentésekről, amelyek a Vatyapadlókat csak metszetben tudták megfigyelni (pl. Dunaújváros—Kosziderpadlás 1957). Kivételesen szerencsésnek tekinthetők tehát az alpári ásatások, ahol a szétrombolt 1. és 2. bronzkori házszintek alatt az 1974/75. I. szelvény 3. bronzkori ház-szintjében vastag döngölt agyagfalakkal elválasztott két (vagy több) helyiséges nagy épület belső részleteit (I. melléklet 3.) a 77,5—6. rétegben pedig ugyanazon vagy egy hasonló szomszédos ház sarkát (IV. melléklet b.) lehetett megfigyelni. Még szerencsésebb az I. szelvény 4. bronzkori ház-szintje, amelyben keskeny döngölt falakkal határolt-elválasztott L-alakú három helyiséges lakóépület részleteit lehetett rögzíteni (I. melléklet 4.) a 77,7. rétegben ugyanazon vagy egy egykorú, hasonló falú ház szélével együtt (VI. melléklet с). A 74/75. II. szelvényben az 5. és a 6. szintben az I. szelvénybeliekhez hasonló szerkezetű házaknak csak egy-egy szélrészletét találtuk (II. melléklet 4-5.). A döngölt-vert agyagfalú, tapasztott padlójú háztípus közvetlen Nagyrév-eredetű a Vatya-kultúrában. Keskeny és vastagabb agyagfalú Nagyrév-házakat tárt fel már Márton Lajos az 1911—1928. közötti tószegi ásatások alsó rétegében, ahol az agyagpadlós hosszú házakat elválasztó közfalra éppúgy van példa, mint az L-alakú épületre.

19 Vert agyagfalú, belső oldalukon tapasztott és meszelt( !) házak nagyobb sarokrészletei kerültek elő Baracs—Földvár Nagyrév-réte19 BANNER J.-BÓNA I.-MÁRTON L. i. m. I. rész 66 — 69., 23 — 25. kép, az alulról számított 2 — 3 — 4. szintek házaival. geiben, a IX A és IX В szintben cölöpsorral egybeépítve, a XI. és XII. szintben cölöpsor nélkül, valamint Tószeg—Laposhalom 1974. évi ásatása során, a XIII—

XIV. szintben cölöpökkel kombinálva, lejjebb a XVI—

XXI. szintben vékonyabb vagy vastagabb, cölöpkíséret nélküli falakkal és közfalakkal.

20 Mindez ma már nem meglepő. Nováki Gyula Bölcske—Vörösgyíron végzett ásatásai igazolták azt a szinte alig észrevehető folyamatot, amelynek során a Nagyrév-kultúra klasszikus fokozatából a késői Kulcs-fázison át a Vatya-kultúra kialakult. Az átmenetet nemcsak az edények tükrözik, hanem a házak is. Baracs—Földvár Korai-Vatya VI. szintjében éppúgy vert agyagfalú ház részlete került elő, ahogyan Bölcske—Vörösgyíron is e háztípus legszebb maradványai a Vatya-korszakból maradtak meg.

21 A házak formájának és építéstechnikájának Nagyrév-öröksége az alpári lakosság eredete szempontjából lényegesebb, mint a leletanyag. Tószegen ugyanis a Nagyrév-kultúrát felváltó Hatvan-kultúra korszakában más méretű és szerkezetű cölöpvázas házak jelennek meg, olyanok, amilyenek ugyanebben az időben Jászdózsa—Kápolnahalmon is felváltják az alsó szintek fa-gerenda szerkezetes nagy házait. A Késő-Hatvan háztípust kitűnően meg lehetett figyelni az 1979. évi alsóvadász-várdombi ásatások során is. Tószegen és Jászdózsán a Hatvan—Füzesabony illetve Koszider települési korszakokban a cölöpszerkezetes „Késő-Hatvan" háztípus él tovább. Alpártól északra mintegy 40 km-re a Tisza mentében a rokon, illetve megegyező anyagi kultúrájú Tószeg legfelső, I—

IIszintjében (koszideri-korszak) tehát más (helyi) népesség építéstechnikai hagyományai élnek az alpári Várdomb településével egyidőben. Valószínű egyébként, hogy a cölöpszerkezetes építkezés az alpári vár második korszakában a Várdombon is fellép, szerkezetet azonban az ásatások nem tudtak megfigyelni. Az alpári, házpadlókra tapasztott vagy a házakon kívül a szabadban épített, ovális „csiszolt gemma alakú" nagyobb tűzhely-lapok valamint a gyakran előforduló kisebb méretű kerek katlantu^helyek általános Elsősorban az 1962. évi baracsi és az 1974. évi tószegi házakra alapoztam „Über die Siedlungen der NagyrévKultur" с. előadásom (Nemzetközi Konferencia a Korai bronzkor problémáiról, Budapest, 1977. április 27.), ahol a szóbanforgó alaprajzokat is bemutattam. A telep leleteit közösen dolgozzuk fel. A publikálandó leletanyag számbavétele már megtörtént. 65