Horváth Attila szerk.: Cumania 7. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1982)

Bóna I.–Nováki Gy.: Alpár bronzkori és Árpád-kori vára

másra tapadó rétegből állt, amelyek azonban csak kisebb foltozások emlékei. Több helyen kormos volt. Egy tűzhely vörösre égett roncsai is előkerültek, rövid kis peremrésszel, amely még 8 cm-re magasodott fel, de a tűzhely teljes alakját már nem sikerült megtalálni. A tapasztott résztől E-ra az 5—6. réteghez tartozó 77/7. gödör vágta át a 7. réteget. A tapasztás D-i széle mellett egy-két nagyobb edény darabjai feküdtek egy csomóban, szétterülve (LXVI. t. 2.). Mellettük 28 cm átmérőjű, 5—7 cm vastag kerek, sárgás zöld nyers agyaglap volt, égés nyoma nélkül. Alatta 5—10 cm vastag finom sárga homok, ennek közepén pedig néhány cserépdarab vízszintesen. Feltehetően edénykészítéshez előkészített nyersanyag volt. A 7. réteg eddig leírt maradványai semmi szabályosságot nem mutattak. DNy felől a bronzkori sánc alja zárta le. A szelvény ÉK-i szélén azonban egy kemény, sárga tömésfal maradványai alakultak ki, aminek gyenge nyomait feljebb, az 5—6. réteg házában már megtaláltuk. Az ehhez tartozó ház szürke hamus kitöltéséből csak a szelvény E-i sarkába esett bele egy kis szakasz, 20—25 cm szélességben, a többi rész feltáratlan maradt. így erről a házról semmit sem tudunk. А с—d metszet tanulsága szerint ez a ház már nem volt belevágva a bronzkori sáncba, de annak belső lejtőjének aljára épült, tehát ez is későbbi a sáncnál. A 7. réteghez két gödör tartozott : 77/4. gödör. Az a—b metszet szerint a 7. réteg alsó, tapasztásos rétegével egy vonalban egy 8 cm vastag sárga réteg zárja le. Ez a sárga réteg már nem került feltárásra, de a szelvény ÉK-i szélén kezdődő, fel nem tárt ház padlója lehet. Ezért a 77/4. gödör ennek a háznak a padlójának a kialakítása előtti periódusból származik. Mélyen belevágták az őshumusz alá. Oldala és alja egyenes, alaprajzilag nem szabályos kör alakú. Mélysége 235, felső átmérője kb. 220 cm. A nyitó-árokban kb. a felét találtuk meg, többi része feltáratlan maradt. A nagy mélység miatt omlásveszély állt fenn, ezért az ÉK-i oldalát sem tudtuk teljesen kibontani, így alsó alaprajzára nincs biztos adatunk. Feltűnően sok edénytöredék és állatcsont volt benne. A leletanyag között egy hordozható tűzhely három töredéke is előkerült (13. kép). Az egyik töredék a gödör felső részében, a másik kettő pedig az aljában volt, ami arra mutat, hogy a gödör betöltése egyidőben történt. A töredékek nem illeszthetők össze, de a tűzhely alakja jól rekonstruálható. 13. Hordozható tűzhely darabjai a 77/4. gödörből 13. Stücke eines tragbaren Feuerherdes aus der Grube 77/4 Alaprajzilag patkó alakú, a rostélyon hat lyuk volt szimmetrikusan elosztva, felül perem futott félkörívben. Átmérője kb. 23 cm, magasságára nincs adatunk, a rostély 15—16 cm magasan lehetett. 77/5. gödör. A 7. réteg tapasztása a gödör alakjának megfelelően félkörívben hiányzik, ez jelzi, hogy innen indult a gödör, átvágva (vagy azzal egyidőben kialakítva) a tapasztást. Közvetlenül felette az a—b metszet szerint egyenes rétegek zárták le. Lefelé áttörte az őshumuszt is, nem sokkal alatta végződött. Alakja szabálytalan, hosszúkás, alja lépcsőzetes. DK felé, a 46