Horváth Attila szerk.: Cumania 7. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1982)

Bóna I.–Nováki Gy.: Alpár bronzkori és Árpád-kori vára

kori sáncba vágták bele, a megmaradt nyomok szerint 50—60 cm mélyen és itt, eddig a magasságig átlag 30 cm vastag tömésfal bontakozott ki, kissé a ház belseje felé lejtve. Utóbbi fal azonban nem támaszkodott közvetlenül a bronzkori sánc bevágott oldalára, a kettő között 20—30 cm vastag kevert föld volt. A ház DK-i oldalát már nem tudtuk feltárni, bennmaradt a nyitó-árok DK-i falában. Ugyanígy bizonytalan maradt az ÉK-i oldal is. A ház területén kívül, a szelvény E-i sarkában alakult ki egy eléggé elmosódott sárga házfal. Ez azonban már egy másik ház fala, amelyet alul, a 7. rétegben meg is találtunk, tehát egy korábbi építkezés nyoma és nem jelentette az 5—6. réteg házának a szélét. Az a—b metszetben a ház padlószintjei az alapvonal 15,20 méterénél hirtelen megszűnnek, ezért valószínű, hogy ott volt a ház ÉK-i széle, a szelvény széléhez közel, de ez már feltáratlan maradt. A ház teljes területét kemény tapasztás borította, öt rétegben, amelyek összesen 22—26 cm vastagságot jelentettek. A legfelső tapasztás erősen rongált és hiányos volt, de az alsók viszonylag épen kerültek elő. A köztük lévő vékony szürke réteg nem mutatott sem égés, sem hamu nyomát, faszén sem volt közöttük, leletanyag is alig volt. A ház oldalfala a megállapítható ÉNy-i és DNy-i oldalon végig ugyanaz volt, mind az öt tapasztáshoz. Ebben a két oldalfalban és részben a külső és belső oldaluk mellett több cölöplyuk bontakozott ki, egyenesen haladtak lefelé, aljuk egyenes volt. Általában kerek keresztmetszetűek, de kettő szögletes. A cölöplyukak egy része azonban lejjebb kezdődött, vagyis korábbiak, ezek többnyire nagyobb méretűek, mint a felsők. Kitöltésükben porhanyós föld volt, alul fehéres szürke por alakjában sok famaradványt szedtünk ki. Egy esetben ezek a nyomok jól mutatták, hogy maga a cölöp kisebb átmérőjű volt, mint a lyuk, de a fa pontos méretét nem lehetett felvenni. Ásatás közben felvetődött az a gondolat is, hogy az alsó, nagyobb átmérőjű cölöpök a bronzkori sánc szerkezetéhez tartoztak. Ennek azonban két körülmény mond ellent: 1) A cölöplyukak egy része az érintetlen őshumuszig mélyedt le, de abba már nem hatolt bele, más részük pedig még addig sem nyúlt le. A bronzkori sánc, mint alább még látni fogjuk, közvetlenül az őshumuszra épült, ha tehát a cölöpök sáncszerkezeti elemek lennének, akkor feltétlenül beleásták volna ezeket az őshumuszba. 2. A cölöplyukak csak a ház falában, vagy szorosan mellette voltak, míg a bronzkori sánc be nem vágott részében, vagyis a háztól ENy-ra, nyoma sem volt cölöplyuknak. A cölöpök tehát kivétel nélkül a házhoz tartoztak. A DK-i oldalon való sűrűbb előfordulásuk és nagyobb méretük a sánc töltésének beomlása elleni védekezéssel magyarázható. A ház ÉK-i széle felé a felső tapasztáson kerek tűzhely bontakozott ki, 6—8 cm vastagon vörösre kiégve, minden különösebb kiképzés nélkül. Az alatta következő tapasztásokon is, kevés eltolódással, ugyanitt találtuk a tűzhelyet, ami az a—b metszetben is jól látszik. Ennek közelében a felső két tapasztáson egy kis félköríves sárga tapasztás-perem volt, égés nyoma nélkül, lejjebb már nem találtuk, talán kosártartó volt. A háznak a szelvénybe eső É-i sarkában volt a 77/7. gödör. Alakja közel szabályos volt, oldala lefelé szélesedett, alja egyenes. A gödörnek megfelelő helyen a tapasztás hiányzott, szürke föld mutatta a foltját. A padló alá 131 cm-re mélyedt, a 7. réteget is átvágta. A gödör alján, további 40 cm mélységgel egy cölöplyuk mélyedt le, benne fehéres szürke por alakjában famaradvány volt. A gödröt kevert föld töltötte ki, hamu, vagy égés nyoma nélkül, kevés cseréppel és csonttal. A cölöplyuk a többi cölöplyuknak megfelelően a ház falának vonalában volt, de a gödör felületén a házfal hiányzott. Egy kis cölöplyuk a gödör Ny-i szélébe mélyedt, ugyanitt a sárga házfal a gödörnek megfelelően kis görbülettel végződött. Mindez arra mutat, hogy a gödör a ház fennállásának idején nyitva volt és az aljába beásva egy cölöp állt, amely éppen ezért az összes cölöp közül a legmélyebbre került. A ház leletanyaga között egy hordozható tűzhely kis oldaltöredéke is volt. A háztól ÉNy-ra a szelvénybe eső 1,5 m széles terület teljesen üres volt, illetve a bronzkori sánc felhordott rétegeit találtuk. Ezek szerint az 5—6. réteg házát mélyen belevágták a bronzkori sánc belső oldalába. Közvetlenül mellette, legalábbis a feltárt ÉNy-i oldala mellett nem csatlakozott hozzá más építmény. 7. réteg Vastagsága 40—45 cm, az alját nagyobb tapasztás foltja, illetve azon kívül ke nényre taposott szürke föld jelezte (VI. melléklet d). A tapasztás alakja semmi szabályosságot sem mutatott, néhol 2—3, szorosan egy45