Horváth Attila szerk.: Cumania 7. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1982)

Bökönyi S.: Állatmaradványok a tiszaalpári bronzkori földvár ásatásaiból

Astragalus Méretek: 1. legnagyobb hossza 2. legnagyobb szélessége 3. legnagyobb mélysége 1 2 3 faj 1. 57,5 38 32 szarvasmarha 2. 60 41 30 szarvasmarha 3. 61 41 34 szarvasmarha 4. 61 45 35 szarvasmarha 5. 62,5 40 35 szarvasmarha 6. 63,5 43 37 szarvasmarha 7. 66 44 39 szarvasmarha 8. 66 46 37,5 szarvasmarha 9. 67* 48 — szarvasmarha 10. 68 46 37,5 szarvasmarha 11. 72 47 39 szarvasmarha 12. 72 49 39 szarvasmarha 13. 44 24 24 sertés Calcaneus Méretek: ugyanazok, mint az astragalusnál 1 2 3 faj 1. 111 35 44 szarvasmarha 2. 112,5 39 48 szarvasmarha 3. 113,5 38 47,5 szarvasmarha 4. 118,5 39 48 szarvasmarha 5. 103 32 39 vaddisznó 6. 55 24* 25 farkas 7. 37 13 14 mezei nyúl Metatarsus Méretek : ugyanazok, mint a radiusnál 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 190 190* 206,5 42,5 41 39 40 45 20* 21 47 35 22 25 22 22 12 12,5 4 47,5 49,5 45 51,5 56 5 42,5 40,5 39 39 44 21 22,7 43 40 21 24,5 22 20 23 / 28 28,5 25,5 28,5 30,5 16 faj szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha juh juh juh ló gímszarvas bal humerus distalis fele, jobb medencedarab, jobb femur diaphysisdarabja, bal és jobb femur distalis darabja, jobb metatarsus proximalis fele és bal meta­tarsus diaphysisdarabja) egy fiatal és két kifejlett egyedből származik. Sajnos az agancsdarabok annyira apró töredékek, hogy belőlük sem az agancs nagyságára, sem pedig formájára nem lehet következtetni. A három mér­hető gímszarvas-maradványból egy mandibuladarab 46 mm-es előzápfogsorhosszával és egy proximalis metatarsusdarab 35 mm-es proximalis szélességével kistestű, egy distalis humerusdarab pedig 61,5 mm-es distalis szélességével kisközepestestű egyedre utal. Bár a bronzkori szarvasok kisebbtestűeknek tűn­nek a neolithikusoknál, mind a tószegi (Bökönyi, 1952), mind pedig a tiszaluci (Bökönyi, 1960) telep­ről a tiszaalpáriaknál nagyobbtestü állatok voltak ki­mutathatók, ugyanígy Salgótarján-Pécskőről is (Bö­könyi, 1968), ahol ráadásul — igaz, hogy késő-réz­korival kevert rétegből — a legnagyobb rózsakör­méretű (360 mm) hazai szubfosszilis szarvasagancs is előkerült. Nem lehetetlen, hogy mindhárom mérhető tiszaalpári szarvascsont szarvastehenekből származik, azonban így is a nagyságvariáció legaljáról való. Az ó'% (Capreolus capreolus L.) egyetlen csontja egy baloldali humerus diaphysisdarabja. Sajnos belőle 127

Next

/
Thumbnails
Contents