Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Joós F.: Katona József hivatali irataiból

ládtagjaival, vagy ipart űzött.

13 A köznép is^nyugtalankodott. Elégedetlenségét minden lehető módon igyekezett kimutatni; a XVIII. sz. végétől kezdve az uralkodói felhatalmazással működő Electa Communitas útján.

14 Ennek a szervezetnek joga volt beleszólni a város ügyeibe. Tizedenként 10—10 tagját szavazással választották. Vezetőjük, szószólójuk — egy kis túlzással szólva — azt a szerepet vitte, amit az angol parlamentben „őfelsége ellenzékének elnöke". Egyik ilyen szószóló volt Séllyey Sámuel, akinek lehetőségeivel visszaélő zavarkeltéséről Hornyik már idézett cikke érdekes részleteket tartalmaz.

15 Ez az a társadalmi háttér, amely a szemelvényekből is kirajzolódik, és amelyben Katona Csányi János Ordinarius fiscalis mellett megkezdi hivatali tevékenységét. Ezerfelé ágaznak a fiscalatus tennivalói. Alig akad olyan ügye a városnak, amelyben ne lenne szerepe. Feladatai közé tartozik a nyomozás bűnügyekben, gyanúsítottak, tanúk kihallgatása, társ- és felsőbb szervekkel való levelezés, közreműködés szegények, árvák dolgaiban, végrehajtásokban, jogi tanácsadás a város pénz- és más jogi ügyleteinek lebonyolításában. A fiscalatus rendelkezésére állt egy mezei biztos, három lovas és egy gyalog hadnagy. Ezeknek a nyomozáson kívül a gyanúsítottak nem egyszer életveszéllyel járó befogását is el kellett látniok. A Városháza földszintjén öt árestom, alul négy tömlöc őrzését egy prófosz és néhány nem egészen megbízható őr látta el, elvileg szintén a fiscalatus utasítása szerint. De hol a főbíró, hol a másodbíró, hol a nótárius közvetlenül is adott utasításokat a foglyoknak. A vizsgálat alatt álló foglyok, elítéltek, fellebbezésükre döntést várók együtt voltak elzárva. Ez hátráltatta a kihallgatások eredményességét, sőt azt sokszor meg is hiúsította. 70—80 volt a foglyok átlagos létszáma. Ellátásukról, gyógykezeltetésükről, 13 RÉVÉSZ László: Kecskemét harca a beköltözött nemesekkel a 18—19.században. Kecskemét, 1956. (Kiskunság kiskönyvtára 2. sz.) 14—16. 14 Választott közönség 15 Hornyik-emlékkönyv. 26—29. 16 A már említett 1823. máj. 10-i fiscalatusi jelentés IV. fejezete 17 Ügyvédi magángyakorlat polgári perekben 18 A jegyzéket Joós Ferenc állította össze. Katona József öszszes művei kritikai kiadásának 4. kötetében jelenik meg, de már megjelenése előtt is kutatók rendelkezésére áll a kecskeméti Katona József Múzeumban. 19 HAJNÓCZY Iván: Katona József Kecskeméten. Kecskemét, 1926. 31. szükség esetén ruhájuk pótlásáról ugyancsak a fiscalatus gondoskodott. Mindezekért pedig az Ordinarius f iscalisnak évi 200 frt, a vicefiscalisnak évi 130 frt sallárium járt, ezenkívül mindkettőnek külön-külön még 10 akó bor és 3 öl fa.

16 A tanács is kevesellte ezt a díjazást, ezért jóváhagyólag tudomásul vette, hogy a fiscalisok „civilis processusokat"

17 is folytatnak. A fentebb említett „Házi jegyzékem" szerint Katonának ilyen ügyekből a hivatali salláriumot többszörösen meghaladó bevétele volt. A felekkel folytatott szóbeli tárgyaláson felül rengeteg volt az ügyészi hivatal írásbeli tennivalója is. 1820 decemberétől kezdve 1830. április 15-ig a levéltár minden iratfélesége közé kerültek Katona jellegzetes kézírásával ügydarabok. A hosszabb ideig elhúzódó és Katona halála után befejeződő ügyek iratai közt, mint a döntéshez szükségesek, szintén találhatók Katonának kézírásai. Maradéktalanul megállapítani, hogy mennyi a Katona által e kilenc és fél év alatt szerkesztett akták száma, megoldhatatlan feladat. A lehetőség szerinti felmérésre csak most, a Katona kritikai kiadás összeállítása során történt próbálkozás. 214 sűrűn gépelt oldal a leltár, amely a BKmL tíz iratcsoportjában fellelhető kézírásokat sorolja fel a dátum, tárgy és terjedelem feltüntetésével.

18 Korábban is foglalkoztak kutatók Katona ügyészi irataival, de csak véletlenül kezükbe kerülő néhány iratot ismertettek. Hajnóczy Iván, Katona egyik ismert kutatója pl. ezt írja: „. . . hivatali iratai azonban egyéniségének képét alig adják, mert bennük — természetesen — a jogszolgáltatás akkori szelleme és hagyományos stílusa tükröződik."

19 Valószínű, hogy Hajnóczy csak az úriszéki ítéletek protokollumaiba és a bírószéki jegyzőkönyvek vaskos köteteibe olvasott bele. Ezek többnyire valóban száraz adatokat örökítenek meg. Az ítéleteket megelőző kihallgatási jegyzőkönyvek, a vád- és védőbeszédek jobban elénk állítják az egyéniségéből kibújni nem tudó Katonát. Bár a feudális kor szokásait megtartja, pl. kihallgatáskor tegezi a jobbágyot, nem tegezi a nemest, mégis érezhető igazságkeresése és együttérzése a közrendűekkel. Sokszor ellentmond instantiáiban az olyan hatósági határozatoknak, amelyek szerinte méltatlanul sújtják a kisembert. Ismételten javasolja bizonyítékok elégtelensége esetén a büntető eljárás megszüntetését vagy elhalasztását. A testi büntetés alkalmazását törvény írta elő, annak 89