Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)
Fazekas I.: Móra Ferenc parasztábrázolása
legsürgősebb feladatait. 8 Vajda Lászlónak az 50-es évek elején megkezdett kutatásai alapján indulhatott útjára a tudományos jegyzetapparátussal közreadott Móra-sorozat a Magvető Könyvkiadó gondozásában. Több elkallódottnak vélt Móra-novella válhatott így ismertté, a Hannibál föltámasztása с regény megjelenése pedig nemcsak a Móra-értékelés korábban ismeretlen forrását nyújtotta, hanem 1957 utáni filmművészetünk ünnepi eseményét is inspirálta. A Hannibál-regény megjelenéséhez hasonló különös nyeresége az új Móra-sorozatnak a Memento címmel megjelent vezércikkgyűjtemény. Kiskunfélegyházán Mezősi Károly a történész és az irodalomtörténész felkészültségével mérte fel a félegyházi évek költőiújságírói termését; a Móra-életrajz helytörténeti emlékeit. Több mint tíz éves gyűjtő és feldolgozó munka eredménye a Móra ifjúkori verseit tartalmazó kötet bevezető tanulmánya, ami sajnos, csak Mezősi halála után jelenhetett meg Móra Ferenc fêlegyhá^i élete címnél. 9 Az irodalomtörténeti-esztétikai értékelés természetesen nem csupán a Móra-emlékekhez kapcsolódó vidéki „állomáshelyek" kutatóira várt. Az 1955-ben rendezett realizmus-vita kapcsán hangzott el Veres Péter egyik hozzászólása — Nagy Péter referátumához —, aki nagyobb történeti és irodalomtörténeti periódusra tekintve többek között a Móra-értékelés esztétikai hangsúlyú hiányaira figyelmeztetett: „Hiányzik az előadásból, de az egész magyar kritikából és irodalomtudományból is az a fel8 VAJDA László művei: Móra Ferenc társadakx-nsze.Tilélete' Tiszatáj 1954. Móra Ferenc. A Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve 1957. Móra Ferenc útja 1917 — 1919. Tiszatáj 1956—1960. Móra Ferenc, a vezércikkíró. A Szegedi Pedagógiai Főiskola Evkönyve 1960. PÉTER László tanulmányai : Móra Ferenc ismeretlen levelei. Szeged 1954. (A Szegedi Egyetemi Könyvtár Kiadványai.) Ismertetés (kritikai észrevételek) Móra Véreim-Parasztjaim с kötetéről, a Móra-sorozatról. Irodalomtörténet 1959. 130 — 135. p. Móra Ferenc a forradalmakban. Tiszatáj 1964. 9 MEZŐSI Károly: Móra Ferenc félegyházi élete. Kiskunfélegyháza 1976. (Bevezető tanulmány a Móra Ferenc ifjúkori versei с kötethez) 5 — 63. p. Ebben a kiadványban Péter László Mezősi Móra-kutatásairól összeállított bibliográfiája tájékoztat a teljes áttekintés igényével. (64. p.) 10 A realizmus kérdései a magyar irodalomban. — Az irodalomtörténeti kongresszus vitái 1955. november 1—23. — Bp. 1956. Akadémiai Kiadó 436. p. 11 A magyar irodalom története. Bp. 1966. Akadémiai Kiadó. 12 FÖLDES Anna: Móra Ferenc. Bp. 1958. Bibliotheca « FÖLDES Anna i. m. 5. p. 14 FÖLDES Anna i. m. 5. p. 15 FÖLDES Anna i. m. 292. p. ismerés és annak helyes értelmezése, hogy miben különbözik például és elsősorban az úgynevezett paraszt írók élet- és emberábrázolása a megelőző korszak népies vagy éppen népieskedő, bár vitathatatlan népszerető írásaitól. Világosan szólva, meg kellene mutatni végre, mi a különbség Tömörkény, Gárdonyi, Móra, de még a sokszor impresszionizmusra hajlamos Móricz Zsigmond népi, paraszti alakjai és a népi írók realista prózájának hősei és általában a parasztábrázolása között." 10 Nem tagadhatjuk le, hogy Veres Péter kérdés-sorozatára mindmáig nem adott egészen megnyugtató választ az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent hatkötetes irodalomtörténeti szintézis; 11 dolgozatunk témaválasztását éppen az a szándék inspirálta, hogy szembesítve a különböző véleményeket, Veres Péter kívánságát legalább részben teljesítve, Móia parasztábrázolásáról a részigazságokat közelítő értékelést nyújtsunk. Feladatunkat csak részben könnyíti, hogy 1958-ban megjelent Földes Anna Móra-monográfiája 12 , mert az első monografikus igényű marxista Móra-értékelés éppen az összefoglaló fejezet címszavában felesel a műelemző fejezetek tartalmával és a bevezetőben megfogalmazott célkitűzéssel is. Igazságtalannak tartja Földes, hogy „a felszabadulás utáni esztendőkben, még mielőtt a hamis Móra-kép leleplezése és az új, marxista Móra-portré és értékelés megszülethetett volna, a hamis kép és a túl merev politikai követelmények alapján egyszerűen kiszorítottuk Mórát klaszszikusaink sorából, haladó hagyományaink tágabb köréből". 13 E bevezető sorok után azt várhatnánk, hogy az igazságosabb mérlegelés eredményeként végül is igazabb Móra-kép tárul a mai olvasó, a kutató elé. Ehelyett Földes, aki bevezetőjében megemlíti, hogy az ellenforradalmi korszak „a szeretet és a vallás lágyszívű apostolává, tankönyvnagyapóvá" 14 szelídítette Mórát, a Móra Ferenc öröksége című fejezetben megelégszik Móra önvallomásának igazolásával: „irodalmunk kismesteré"-vé minősíti Móra Ferencet. 15 Könyvének kritikai visszhangja nyomán — még akkor is, ha az életrajzkutatás, a műelemzés vitathatatlan értékei segítették az új Móra-kép alakítását — inkább gyarapodott a lényeges szintézis-kérdéseket érintő kérdőjelek száma, mert opponensei sem értettek egyet az összegező fejezet tartalmával. 288
