Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)
Fazekas I.: Móra Ferenc parasztábrázolása
Nagy Péter túlértékelést olvasott ki még Földes Anna óvatos summázatából is. ]e Alighanem az opponensi vélemény hatására „tűnhetett el" a Nagy Péter által bírált klasszikussá emelés ténye. Ha fellapozzuk Nagy Péter Rosta с tanulmánykötetét, többek között ezt olvashatjuk Földes Anna Móraértékeléséről : „Móra nem tartozik nemzeti klasszikus íróink közé: sem szemlélete, sem alkotásai nem tették azzá." 17 Okosabb, ha természetes helyén láttatjuk Mórát: „haladó huszadik századi irodalmunk középvonalában." A másik opponens, Sőtér István viszont a Tisztuló tükrök című tanulmánykötetében azért marasztalja el Földes Anna Móra-könyvét, mert nem veszi észre az életmű egyenetlenségeiben a valódi, klasszikus értékek művészi teljesítményét. Sőtér szerint Móra stílusának kettőssége — a mármár érzelgősségre is hajló lírai hangvétel és a tárgyiasabb hangvételű stílusérték — között „az a küzdelem rejtezhetik, mely őt magát is a kismesterségből az igazi művészetig emeli." 18 Következtetése egyértelmű: „Ebben a küzdelemben Móra írói nagyságának, jelentőségének kulcsát leljük meg. Mert nem kétséges, hogy ahol ez a küzdelem sikerrel jár, ott Móra a kor legjobbjainak szintjére emelkedik. Ezeket az eredményeket nem ronthatják le szemünkben igénytelenebb írásai." 19 Hogy a kismesteri „fokozat", amely tovább élt a Kis magyar iradalomtörténet Móra-értékelésében 20 , nem a legsikerültebb értékítélet, éppenséggel még csak nem is „formai vérvétel", ezt B. Nagy László is észrevette Földes könyvéről írt kritikájában, az Irodalomtörténeti Közlemények 1958-as évfolyamában: 16 NAGY Péter: Rosta. Bp. 1965. Szépirodalmi Könyvkiadó 79. p. 17 NAGY Péter: i. m. 79. p. 18 SŐTÉR István: Tisztuló tükrök. Bp. 1966. Gondolat 4042. p. 19 SŐTÉR István i. m. 40-42. p. 20 KLANICZAY Tibor-SZAUDER József-SZABOLCSI Miklós: Kis magyar irodalomtörténet. Bp. 1961. Gondolat. 21 B. NAGY László: Két monográfia. ItK. 1958. 22 SZINNYEI Ferenc: Móra Ferenc, az elbeszélő. Budapesti Szemle 1934. 203. p. 23 VAJDA László jegyzetei a Magvető Könyvkiadó Mórasorozatában. Móra Ferenc összegvűjtött művei. 1958 — 1967. 24 MÓRA Ferenc ifjúkori versei Mezősi Károly tanulmányával. Kiskunfélegyháza, 1976. 276. p. 25 Vita a Magyar Klasszikusok című sorozat tervéről. Kritika 1966. 1. sz. 30-31. p. „Földes Anna szereti Mórát, így még különösebb, hogy beleesik a polgári literatúra csapdájába, egyszerűen kismesternek nevezte ki az Ének a búzamezőkről, a Hannibál föltámasztása, s néhány kitűnő novella íróját, amelyek egyáltalán nem „kismesteri" szinten állnak. Hogy ő maga is annak tartotta magát, ez a mi szempontunkból közömbös." 2l Földes könyve tehát legjobb szándéka ellenére nem alakíthatta át lényegesen — több mindmáig érvényesnek tekinthető részeredményével, problémafölvetésével — a polgári irodalomtörténet-írás Móraképét. Talán nem is jutott egészen közel Szinnyei Ferenc Móra-elemzéséig, különben észrevehette volna, hogy Móra önértékelését nem tekinthetjük többnek, mint érdekes írói önvallomásnak. Szinnyei nem véletlenül polemizál Mórával, s végül kiemeli, hogy „a legkisebb forgácsain is meglátszik, hogy mester gyaluja alól hullott." 22 A szegedi Móra-kutatók olykor-olykor — évfordulókra írt megemlékezésekben — éppen a teljes Móraéletmű földrajzi közelségéből perlekedhettek ugyan az újabb értékelés lehetőségéért, Vajda Lászlót azonban, aki legilletékesebb lehetett volna esztétikai igényeket is megvalósító műelemzésre, korai halála akadályozta meg tervezett Móra-monográfiája megírásában. Vajda László kutatása mégis alig felbecsülhető eredmények közreadásával, többek között az életmű-sorozat köteteihez írt jegyzetekkel, utószavakkal segítette, sürgethette a |árgyilagosabb Móra-értékelés megszületését. 23 Mező|i Károly pedig már az 1960-as években befejezte a csak halála után megjelent Móra Ferenc félegyházi élete című helytörténeti-irodalomtörténeti megközelítésű alapvető tanulmányának megírását. 24 Ha Móra gyermekkoráról, diákéveiről, a szülőváros műveket inspiráló hatásáról szólunk, az ő kutatásainak eredményeit közvetítjük. Nem annyira újabb művek felismerése, inkább művészetpolitikai szemléletváltás hatására mintha oldódna a Móra műveivel szemben megfogalmazott irodalompolitikai fenntartás, ezt sejtjük a Magyar Klasszikusok könyvsorozat vitájában éppen Nagy Péter javaslatából. Nagy Péter, aki Földes Anna kötete megjelenésekor még „torzó"-nak minősítette az Ének a búzamezőkről című Móra-regényt, 1965-ben a klasszikusok sorozat tervéhez ajánlja. 25 (Egyébként a Kis magyar irodalomtörténet szerzője által a „legjobb háborúellenes regény"-ként emlegetett könyv újabb kiadásban csak 289
