Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)
Henkey Gy.: Kalocsa és környéke népességének etnikai embertani vizsgálata
armenidnak (előázsiainak), a dinátinak, az alpinak és a pamírinak van nagyobb jelentősége a népesség összetételében. A turanidok között leggyakoribb az alföldi változat. Ezeknél a teimet általában magas vagy nagyközepes, a fej enyhén hosszú, széles vagy igen széles, hyperbrachy-, biachycephal, az arc széles vagy igen széles, középmagas, euryprosop, a homlok meredek, az orrhát egyenes, az arc síkjából közepesen kiálló, a járomcsont teste enyhén lapos, a tarkó enyhén domború, a hajszín barna, fekete, a szemszín barna vagy zöldesbarna. Az alföldi változat jellegzetes képviselői a 14—24. képeken láthatók (véleményem szerint Lipták ezt a változatot cromagnoid C-nek nevezi). Megjegyzem, hogy Kalocsa és környéke egyike hazánk azon területeinek, ahol az alföldi változat előfordulása a legnagyobb mértékű. Jelentős az erősen andronovói jellegű változat előfordulása is (8—13. kép), mely közel áll az alföldi változathoz, de a termet kifejezetten magas, robusztus, a fej és az arc méretei az orrmagasság kivételével kissé nagyobbak, a járomcsont teste nagyobb, frontálisan lapultabb, az orrhát gyakran a közepesnél gyengébben kiemelkedő, a glabella és a csontos szemöldökív erősebben fejlett. A 13. képen bemutatott nő már közel áll az alföldi változathoz. A turanid típusnak erősen mongoloid jellegű változatát az 1—3., a turanid középtípust a 4—7. képeken mutatom be (a 6. képen bemutatott nőnél a keskeny állkapocsszöglet, a 7. képen látható férfinél pedig a „rövid" fejhossz a turanidtól eltérő jelleg). Gyakori a turanid és a pamíri típus átmeneti formája is (25—33. kép). Közép-magyarországon a kiskunokon kívül Kalocsa és környéke az a terület, ahol az armenid (elóa^siai) típus igen markáns formában észlelhető (49—54. kép). E típusra általában a közepes termet, a középhosszú vagy rövid, széles, hyperbrachy-, brachycephal fej, széles-középszéles, magas-középmagas, mesoleptoprosop arc, a hátrahajló homlok, az arc síkjából igen erősen kiemelkedő, erősen konvex orr, meredek vagy enyhén domború tarkó, barna-fekete haj és barna vagy zöldes szemszín a jellemző. A tipikus armenid orrprofil extrém formája látható az 56. és 57. képen bemutatott férfiakon 26 . Hasonlóan tipikus armenid jelenség a visszahúzott áll, mely elsősorban a 49. és 50. képen látható. Az armenid (előázsiai) 26 Kalocsa környékén ezt az orrformát „kosorr"-nak nevezik. típus lényegesen gyakrabban észlelhető a férfiaknál, mint a nőknél. A dinári típusra a magas termet, a középhosszú, széles, hyperbrachy-brachycephal fej, az enyhén széles — középszéles, magas, leptoprosop arc, férfiaknál félmeredek, nőknél meredek homlok, erősen kiemelkedő, konvex orr, magas áll, lapos tarkó, barnafekete haj és általában barna vagy zöldes szemszín a jellemző (43—45., 47. kép). A dinári típus Kalocsa környékén is lényegesen gyakoribb a férfiaknál, mint a nőknél. Az alpi típus nagyobb mértékű előfordulása Kalocsára és környékére általában nem jellemző és csak a kiugróan nagy uszódi, bátyai és géderlaki előfordulás miatt adódott a jelentősebb előfordulás. Az alpi típusra a kisközepes-közepes termet, a középhosszú-hosszú, széles, brachy-hyperbrachycephal fej, a széles, középmagas-alacsony, eury-mesoprosop arc a jellemző, az orr rövid, a homlok férfiaknál meredek, nőknél előre domborodó, az orrhát a közepesnél gyengébben kiemelkedő, konkáv, a tarkó enyhén domború, a haj barna-fekete, a szem barna vagy zöldes. Megjegyzem, hogy az alpi típust 80%-ban nőknél észleltem. A legtipikusabb alpiakat a 63. és a 65. képen mutatom be. A 64. képen az alpi típusú nőkre jellemző előre domborodó homlok tipikus formája látható, de az állkapocsszöglete kifejezetten széles, míg a 66. képen látható bátyai nőnél az erősen fejlett szemöldök az eltérő jelleg. Bátyán egyébként is általában jellemző volt tipikus alpi vonások mellett az erősen vagy közepesnél erősebben fejlett szőrzet, amely nőknél elsősorban a vastag, dús szemöldökben nyilvánult meg. A pamiri típus jelentősebb előfordulása nagyrészt két helységnek, Fajsznak és Dunaszentbenedeknek köszönhető. A pamíri típusra általában a közepesnagy közepes termet a jellemző, a fej középhosszúrövid, széles, hyperbrachy-brachycephal, az arc enyhén széles-középszéles, középmagas-magas, mesoleptoprosop, a homlok meredek, az orrhát az arc síkjából a közepesnél kissé erősebben kiemelkedő, enyhén konvex vagy egyenes, az orrcsúcs lehajló, a tarkó meredek vagy enyhén domború, jellemző a lambda táji lapultság, a hajszín barna-fekete, a szemszín barna vagy zöldes. A pamíri típus markáns formában Kalocsa környékén is aránylag ritkán észlelhető (34, 36—38. kép). Hasonlóan, mint a kunok, a jászok és a palócok között, Kalocsa környékén is 407
