Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)
Szendrő F.: A Bánk bán munkásszínpadon
... Katona István Mikhál bánja érdemel dicséretet, természetesen polgári szempontból. Nincs polgári színpad, mely nála jobbat tudna adni. Igen gondos és kínosan pedáns színészi munka volt. ... Legvégül pedig megmondom, hogy igen-igen meglepett a közönség folytonos mozgolódása, nyugtalansága. Ez baj volt. Ezt nem vártam. Népszava — 1942. április 26. Losonczy Géza Parasztszínpad és munkás színjátszás 1942-ben A múlt héten szerda estére meghívót kaptam a Városi Színházba, vagy ahogyan újabban nevezik : a Magyar Művelődés Házába. ... Szerdán este előadásra kerül — hirdette a műsor — a „Földindulás" az ormánysági Nagycsány község földművesifjúságának előadásában. Rendező: Bálint János tanító. ...Folyik a játék. Jelmezek nincsenek. Minek is volnának, hiszen önmaguk életét játsszák ott. Miközben a levegő fokonként terhesebb és feszültebb lesz a tragédia szelétől, a nézőtér és a színpad harmóniája meglehetősen nehezen alakul ki. ... Tagadhatatlan, hogy a játék helyenként döcög. Leginkább akkor, amidőn a szereplők úgy beszélnek, ahogyan a rádióban hallották, vagy olyan mozdulatokat tesznek, amit vidéki színészektől lestek el. Néhol úgy érzi az ember, mintha falusi elemi iskolában leckefelmondást hallgatna. De még így is hiteles játékuk. Ó, mennyire hiteles! Hiszen ezek a színészek saját életüket játsszák és saját életükön túl a parasztság drámáját személyesítik meg. Hogy a parasztság ma, 1942-ben, a ,,Földindulás"-t hozza a főváros színpadára, azt nem lehet véletlennek tekinteni. Életet és változást kér és követel... * Csütörtökön este viszont a Vasmunkásotthonban voltam. A bőripari munkások tartották próbájukat a ,,Bánk bán" szombat esti bemutatója előtt. A sötét teremben mindössze néhány meghívott üldögélt. Fönt a színpadon Katona József halhatatlan drámája dübörgött és mi a nézőtéren lélegzetünket visszafojtva figyeltük a kemény, ércbeöntött mondatokat, a magyar lángelme évszázados remekmívű alkotását. A jelmezek még nem érkeztek meg s így a munkásszínjátszók jelmez nélkül, köznapi ruhájukban játszottak. Úgy, ahogy a gyárból, műhelyből megérkeztek. Biberach nehéz bakancsai csattogtak a deszkákon, Melinda szürke kis vászonruhában sikoltotta a megcsúfolt és tőrbecsalt asszonyi tisztaság fájdalmát. Bánk bán, Magyarország nagyura kopott kabátban, sárga félcipőben szúrta le a meráni királynét s Petur bán vad, lázadó haragja egy zömök, kirojtosodott nadrágú fiatalember ajkáról szervezte a nemzeti ellenállást. ... Tiborc keshedt, fekete kabátja s ormótlan bakancsa semmi hasonlatosságot nem mutatott az Árpád-korabeli jobbágy hiteles öltözékével; Gertrudis olcsó, fekete harisnyát viselt s rövid, fekete haja simán tapadt fejére. Mégis csodálatosképpen a nézőtér pár magános szemlélőjének teljes és tökéletes volt az illúziója. Úgy érezték, hogy a színpadról valóban Katona József szól s a deszkákon valóban azok a személyek keltek életre, akiket Katona odaképzelt és odaállított. Sőt — megvallva az igazat — jelmez és a díszlet hiánya csak utólag jutott eszünkbe. Míg ott ültünk a homályos nézőtéren, fel sem tűnt, hogy Tiborc nem hosszúhajú, lógóbajuszú jobbágy, hanem beesettarcú, sovány, keshedtkabátos, otromba bakancsban csoszogó munkás. Az sem ingerelt nevetésre, hogy Petur bán lázadásra toborzó indulatai nem villogócsizmás, nyusztprémes, drágakövekkel kirakott kalpagos főúr szájából törnek elő, hanem egy szürkenadrágos, kopott fiatalember ajkáról. ... ... A munkásszínjátszók a múlt hagyományaiban természetszerűleg a saját hangjukat keresik — írta a darab rendezője, Szendrő Ferenc ,,A 'Bánk bán' munkásszínpadon" című kiadványban. Mondatról mondatra, jelenetről jelenetre bontakozik ki a remekmű igazi tartalma. Minden egyéni sérelem, megbántás és panasz Katona felfogásában csak egy része a nemzet sérelmének. Tiborc nyomora, a nemesek elégületlensége, Petur keserűsége, Bánk besározott becsülete, Melinda meghurcoltatása, Katona drámájában szervesen összefüggő egészet alkot; közös a bajok forrása s így közös a bajok megoldása is. ... Bánk, aki lojális egészen felesége tőrbecsalásáig, végzetes tettével már tulajdonképpen a Tiborcok és Peturok bosszúját teljesíti be. így magasodik Bánk alakja a nemzeti ellenállás hatalmas jelképévé. Ezért állították egyöntetűen az irodalomtörténészek, hogy ,,Bánk bán" a magyar szabadság hatalmas és győzelmes himnusza ugyanúgy, mint Petőfi költészete, vagy Táncsics élete. A magyar munkásság „Bánk bán"-t választotta ki reprezentatív előadásra — nem véletlenül. A munkásszínjátszás Molière és Hans Sachs után 1942 tavaszán a „Bánk bán" előadásával kívánja szolgálni a dolgozók kultúráját... * Vége a próbának. Idegeinkben még ott remeg Tiborc monológja, Petur átkozódása, Melinda tébolyult sikolya s hirtelen arra gondolunk, .. .a „Földindulás" 1942-ben: a falu, a parasztság élniakarása. A „Bánk bán" 1942-ben: az erősebb testvér útmutatása. Egy munkásnéző mondja el véleményét Katona József „Bánk bán" című remekművének első munkásszínpadi előadásáról: Szűkös körülmények között élő, kiskeresetű földmunkás vagyok. Szórakozásra nekem bizony vékonyan telik. ... A múlt héten családi tanácson úgy döntöttünk, hogy megnézzük a Vasmunkásotthonban a „Bánk bán" előadását. Színtiszta igazság, hogy életemben először láttam színpadon ezt a remekművet, amelyről egyébként már annyiszor hallottam és olvastam méltatást. ... Mi, Tiborc 389
