Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Békevári S.: A MagyarTanácsköztársaság helyhatalmi szerveinek létrejötte, első intézkedései és fejlődése Kecskeméten (1919. márc. 21–ápr. 10.)

BÉKEVÁRI SÁNDOR A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG HELYHATALMI SZERVEINEK LÉTREJÖTTE, ELSŐ INTÉZKEDÉSEI ÉS FEJLŐDÉSE KECSKEMÉTEN (1919. márc. 21—ápr. 10.) I. A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG KIKIÁLTÁSA ÉS ANNAK HATÁSA KECSKEMÉTEN (1919. március 21—22-ig) /. Л Tanácsköztársaság létrejöttének főbb eseményei 1919. március 21-én az országos jelentőségű és a politikai hatalom forradalmi megváltozásával kapcsolatos fővárosi események már gyorsan peregtek. Ekkorra már Budapesten a forradalmi válságba jutó magyar társadalom burzsoá kormánya nemcsak belpolitikailag került válságba, hanem külpolitikailag is teljesen csődbe jutott. Ez főleg a forradalmi válság, konkrétan az ún. Vyx-jegyzék március 20-án történt átadása következtében vált teljessé és nyilvánvalóvá. A Belgrádban kötött katonai fegyverszüneti egyezményben biztosított területekhez viszonyítva újabb területek átadását követelő antanthatalmak jegyzékét a politikai tömegbázisától megfosztott és teljesen elerőtlenedett burzsoá koalíciós kormány sem elfogadni, sem visszautasítani nem volt képes. Ezek helyett március 20-án — külpolitikai meggondolásokból — lemondott a szociáldemokraták javára.

1 A Szociáldemokrata Párt 1919. március 21-én dél1

A Magyar Munkásmozgalom Történetének Válogatott Dokumentumai. 5. kötet, 679. old. (A továbbiakban: MMTVD.) 2 Uo. 680-681. old. 3 BÖHM Vilmos: „Két forradalom tüzében". Bp. Népszava (1946. 211. old.) 4 Uo. 207. old. 5 MMTVD. 6/A. 5-6. old. 6 WELTHER Dániel: „Mi az igazságért harcolunk." Kiskunság 1959. márc—ápr. száma 3. old. (A továbbiakban: WD.) előtt tartott vezetőségi ülésén gyengének érezvén tömegbefolyását az ország kormányzására, a börtönben levő kommunistákkal való egyesülési tárgyalások mellett döntött.

2 A délután kezdődött tárgyalások eredményeként a két munkáspárt Magyarországi Szocialista Párt néven egyesült, és határozatot hozott a proletárdiktatúra megvalósításáról, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásáról. Este már Kun Béla és Pogány József közösen fogalmazták a „Mindenkihez!" címzett proklamációt a volt Szociáldemokrata Párt Erzsébet körúti helyiségében.

3 Ugyanott állította össze a két, immár egyesült párt vezetősége a Forradalmi Kormányzótanács névsorát még akkor este.

4 Ezzel lényegében országos szinten megtörtént a hatalom átvétele, a proletariátus diktatúrájának megvalósítása. A Forradalmi Kormányzótanács azon nyomban még március 21-én éjszaka rendeletet alkot a statáriumról, az alkoholtilalomról, a fegyverviselési tilalomról.

5 Ezek a dokumentumok csak a másnapi (március 21-i) Vörös Üjságban és a plakátokon láttak napvilágot. 2. A Tanácsköztársaság kikiáltásának kecskeméti hatása A hatalomváltozás e történelmi jelentőségű eseményeinek a vidékre gyakorolt hatásaként a feszültség, a bizonytalanság és a találgatások hangulata uralkodik e napon Kecskemét lakosságának körében. E feszültséget és bizonytalanságot fokozta az a sajátos körülmény, hogy a Budapesttel óráról órára rosszabbodó, majd végül teljesen megszakadó telefonösszeköttetés következtében a város hivatalos vezetői sem tudtak semmiféle konkrét felvilágosítást adni ezekről az egész nép sorsát eldöntő országos jelentőségű eseményekről.

6 E várakozó helyzetben 319