Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Telepy K.: Iványi Grünwald Béla korai munkássága, valamint a Kecskemétre költözés okai és előzményei

TELEPY KATALIN IVÁN YI-GR ÜN WALD BÉLA KORAI MUNKÁSSÁGA, VALAMINT A KECSKEMÉTRE KÖLTÖZÉS OKAI ÉS ELŐZMÉNYEI Grünwald Béla, a Nagybányai Művésztelep ötödik alapító tagja társaival együtt 1896-ban érkezett Nagy­bányára, majd 14 évi munkálkodás után költözött Kecskemétre, ahova az újonnan létesített Művész­telep vezetésére hívták meg. A nagybányai 14 esz­tendő életének elmélyült kísérletekkel sok tanulságot egyesítő, eredményekben gazdag időszaka volt. Túl a felkészülésen, az akadémiai stúdiumokon Nagy­bánya hatására bontakozott ki előtte a tennivaló. Az útkeresések után, a természetlátás új megértésével egyre inkább kiteljesedett saját festői habitusa. Nap­fényes, derűs, plein-air felfogású, színes, folthatásokra épülő tájaival, meleg intimitású, belsőtérben ábrázolt családi képeivel a nagybányai festészet szellemét hir­detve, egy sok vonásában társaival egyszellemű, mégis egyénien érvényesülő hangot alakított ki. Indulásával — tanulmányaival Budapesten, Mün­chenben, majd a Julian akadémián, ifjúkori eredmé­nyeivel—külön tanulmány foglalkozik; kívánatosnak tartjuk azonban a kecskeméti megtelepedés előtti igen fontos nagybányai korszakát, a 14 év jelentős eseményeit, ott készült kiváló alkotásait, a kivonulás okait és előzményeit ismertetni. Fontos e korszaká­1 Isten kardja I. változat (Hadúr kardja) 1890. o. v. 161 X 150 cm, j. j. 1. Grünwald Béla 1890. MNG. Ltsz.: 4902 T Kiállítva: Kecskemét, 1967. 18. sz. Juhász és parasztasszony, 1892. o. v. 100x120 cm, j. j. 1. Grünwald Béla 1892. Viszta. MNG Ltsz.: 8924 T Kiállítva: Kecskemét, 1967. 3. sz. Anarchisták sorsot húznak (Összeesküvők, Nihilisták), o. v. 181x255 cm, j. j. 1. Grünwald Béla 1893. MNG Ltsz.: 2851 T Az angyal Jézus születését jelenti a pásztoroknak, 1891. A kolozsvári múzeumba került, 1899-ben a pétervári és moszkvai kiállításon szerepelt, ott a méreteket is feltün­tették; o. v. 225 X 168 cm, j. j. 1. Grünwald Béla. 2 RÉTI István: A nagybányai művésztelep. Aradi Nóra be­vezetőjével és szerkesztésében, kritikai megjegyzéseivel. Bp. 1954, Képzőművészeti Alap. 32. nak tárgyalása abból a szempontból is, hogy a század­forduló magyar festészetének kétségkívül egy soro­zat kiváló emlékét hozta létre, s hogy majdan a Kecs­keméti Művésztelepen folytatott modern szellemű festészet műveléséhez és a saját stílusának változásá­hoz vezető úton Nagybányáról indult el. Amikor Hollósy társaival Münchenből a millen­niumi ünnepségek idején Budapesten keresztül Nagy­bányára utazott, hogy tanítványaival a nyári hóna­pokban a szabad természetben új festői élményekkel gazdagodjanak, mögötte s társai mögött is már szép eredmények voltak. Grünwald Béla neve is többször szerepelt már a nagy kiállításokon, műveit ismerte a közönség, meg­festette már az Isten kardja I. változatát, a Juhász és parasztasszony, Ave Mária, Anarchisták sorsot húz­nak, Az angyal Jézus születését hirdeti a pásztorok­nak с még részben Bastien-Lepage-i hatásokat mu­tató, vagy a mesterséges fény problémáit kísérletező műveit. 1 A millenniumra az állam nagyméretű történelmi képeket rendelt meg. Grünwald a ÍK Béla vissza­térése a tatárjárás után c. hatalmas vásznával készült a bemutatásra. Wekerle Sándor pénzügyminiszter előlegeket adott a festőknek, akik nagylélegzetű vál­lalkozásokba fogtak, Csók a Báthori Erzsébetet fes­tette, Hollósy a Huszti vár romjainak megfestésére kapott megbízást. 2 Grünwald München legnagyobb műtermében készült fel a feladatra, előzőleg ott ké­szült a Báthori Erzsébet. Grünwald a kapott előleg­gel társult Hollósyval a festőiskola újjászervezésében. A kép elkészülte után azonnal hazakerült, s Grünwald a zsűri döntését várta Budapesten, remélte, hogy az állam majd kifizeti a festményt. A bírálat azonban kedvezőtlen volt. A kép megfogalmazását, a nagy­kiterjedésű természeti környezet hangsúlyozását me­249

Next

/
Thumbnails
Contents