Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)
Telepy K.: Iványi Grünwald Béla korai munkássága, valamint a Kecskemétre költözés okai és előzményei
rőben szokatlannak tartották, így a zsűri nem vette át. Pedig Grünwald igen nagy gonddal festette meg a történelmi jelenetet. 3 A nagy vásznon a természet dominál. Elhagyott, hatalmas, sík terület középterében mocsaras részlet, előtérben kicsiny csoport, a király alakja magasodik ki az őt követő hívek közül, s eléje járulnak azok, akik a mocsárban a nádasok védelme alatt túlélték az iszonyatos öldöklést. A király előtt térdelő nők, az eléje járuló parasztok, halálból visszatért, megviselt arcú emberek, a könyörgő nép szemében a jövő reménysége csillan, a királytól várják a segítséget. Ennyi a kép történelmi témája. Már maga az esemény, a történés sem hivalkodó, nincs hatásos kompozíció, Grünwald a nagykiterjedésű táj hiteles tcrmészetélményére sokkal jobban ügyelt. Annak ellenére, hogy a fű, növényzet az előtérben igen gondosan festett, a háttér ködbevesző zsombékos tájait nagyon érzékeny finomságú színhatásokkal tette hitelessé. Egységes, finom színskála fogta össze az ábrázolást. A kritika éppen a tájképi részletnek a kompozíciót elnyomó hatását kifogásolta. Mivel a zsűri nem vette át a képet, az érte felajánlott összeget sem fizették ki — mellyel Grünwald a nagybányai utazáshoz kívánt hozzájárulni —, a kis csoport kellemetlen helyzetbe került, míg anyagi gondjaikon végül is Glatz Oszkár édesapja segített. Festőnk a nagy történelmi képet felajánlotta a Nagybányai Múzeumnak, de a fekbér kifizetése miatt a múzeum elállt az átvételtől 4 (1. kép). Kiállításon később találkozunk a képpel a M. Stúdió 1921-ben rendezett aukcióján, 5 1923-ban pedig Az Est hármaskönyve két Grünwald képet reprodukál : Az angyal a pásztoroknak hírül adja Krisztus születését és a IV. Béla a tatárjárás után с müveket. 6 A nagybányai letelepedés első idejében a nyári hónapokban, a különleges mikrobiotop megismerése volt a főcél. A Münchenből érkezett festőkre a merőben szokatlan természeti jelenségek, tájformációk, a vidék harmonikus szépsége lenyűgözően hatottak. Elismert tény, hogy Nagybánya természeti szépségei nagyban hozzájárultak az odatelepülő művészek fes3 IV. Béla visszatérése a tatárjárás után, o. v. 364 X 600 cm, j. b. 1. Grünwald Béla 1896. MNG: hengeren 4 Vas. Újs. 1897. 811. 5 M. Stúdió 2. aukciója, 1921. Katalógus 13. 6 Az Est hármaskönyve, 1923. 343. 7 Est a karámban (Holdfelkelte), o. v. 118x182,5 cm, j. j. 1. Grünwald Béla NB. MNG Ltsz. : 1602 T. Kiállítva: Kecskemét, 1967. 20. sz. • tői indítékaihoz, a szárnyaló alkotások megszületéséhez. Épp ez a természeti gazdagság okozta azután, hogy mindnyájan kicsit megtorpantak, mint amikor valaki a sötétből a ragyogó napfényre kerül, ők sem tudtak azonnal akklimatizálódni. Idő kellett az élmények feldolgozásához. A motívumgazdagság: a kis város népe, a vidék favágói, juhászai, a bányászok, cigányok modellek voltak, bármerre néztek. Érzékelték a festői feladatok kiapadhatatlanságát. Grünwald is szemlélődött, orientálódott a többiekkel együtt. A különleges festői élményeket kínáló vidék a megjelenítési módozatok átalakítása tekintetében mindnyájuknál hosszabb-rövidebb időn át feszültséget teremtett. A hatások érlelése, megértése festői gondokat adott, nem lehetett azonnal a munkálkodó ; folytonosságát elvárni. Különböző vonatkozásokai kellett megérteniök, összeegyeztetniök, esztétikai, filozófiai elveiket kellett áthangolniuk, technikai tudásukat átgondolni, témaválasztásaikat a megfelelő köntösbe öltöztetni. Ez a sokféle figyelem teljesen lekötötte őket, s nem csoda, hogy az orientálódás idején nemegyszer kísérleteiket elégedetlenül megsemmisítették, mint pl. Ferenczy és Csók is, vagy abbahagyták, mint Grünwald is. Idő kellett az érleléshez, míg összhangba jutottak önmagukkal, s ezután alkották a nagybányai mesterek egyre érettebb, kiváló műveik sorozatát. Grünwald történelmi vásznának visszautasítása nem jelentett törést művészetében, teljesen lekötötte az új motívumgazdagság. Egyelőre ő sem kezdett új kép megfestéséhez; szemlélődött, de nem a hatásos témaként kínálkozó hegyvonulatokat kereste tekintete, hanem a délre elnyúló síkság ragadta meg. E tájrészlet adta első képtémáját: Holdfelkelte vagy Est a karámban 7 (2. kép). Ezen a nagylélegzetű első nagybányai kísérletén — mint már eddig többször is — sejtelmes, sötét színeket használ, s az egyetlen fényforrás — a kelő hold félgömbje a láté)határ szélén — bűvöli el. A téma a nyári éj, a békés hangulat átérzésének rendeli alá a tájat, embert. A karámban elpihennek a lomha, nagytestű, békés állatok — a tájat jellemző bivalycsorda. A karám mögött a kékesen villódzó folyócska kanyarog a távolba. A háttal álló pásztor a kerítésre támaszkodva figyeli állatait. Figurája hangulati elem, hiszen Grünwald a nyári éjszaka megejtő csendjének, békéjének ábrázolására figyelt elsősorban. Nincs történés, nincs hatásos tájrészlet, mégis figyelemre méltó a kép, s ezt a Nagybányai •• !;.:;iví;*.:' ',. '. •: • •.•"/.t-i-ií.':.:•:••. 'L :
