Horváth Attila – Orosz László szerk.: Cumania 6. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1979)

Majsai K.: Kardos István szalkszentmártoni segédtanító, Petőfi barátja

MAJSAI KÁROLY KARDOS ISTVÁN SZALKSZENTMÁRTONI SEGÉDTANÍTÓ, PETŐFI BARÁTJA Kardos István egy évvel előbb született, mint Petőfi. Neve szerényen húzódik meg a Petőfi-irodalomban. A Petőfi-életrajzhoz két visszaemlékezésével járult hozzá. Elsőként az 1854-ben Jókaihoz írt levelében, majd az 1891-ben megkezdett és ugyanebben az évben be is fejezett emlékiratában mondja el azokat az eseményeket, amelyek Petőfihez fűzték. Jókaihoz írt levele hosszú ideig kiadatlanul feküdt az Országos Széchényi Könyvtárban. Elsőként Hatvány Lajos figyelt föl rá, aki részleteket is közölt a levél tartalmából. Teljes terjedelmében csak 1971-ben látott napvilágot, amikor az Akadémiai Kiadó Jókai levelezését megjelentette.

1 A Petőfi-irodalomban eddig csupán azokat a momentumokat használták fel, melyek Kardos István 1854. április 25-én, Szigetszentmiklóson kelt levelében leíródtak. A költőről szóló, a Kardos emlékiratában levő másik visszaemlékezés harminchét évvel későbben íródott, mint a Jókaihoz írt levél. A levelet Kardos harminckét, az emlékiratot pedig hatvankilenc éves korában vetette papírra. Az emlékiratról először a Jókai Mór levelezése с kiadványban esik szó. A levélhez fűzött jegyzetben a sajtó alá rendező Kulcsár Adorján azt is közli, hogy Kardos „Dédunokája, Dinnyés Pálné Kardos Mária (Budapest) őrzi három füzetbe írt emlékiratait; — ,Az 1 Kardos István levele az Országos Széchényi Könyvtárban Fond VII/153/1 sz. alatt található. HATVÁNY Lajos: így élt Petőfi. Bp. 1955. Akadémiai Kiadó II. 321., III. 140-141. JÓKAI Mór levelezése (1833-1859). Össze gyűjtötte és sajtó alá rendezte Kulcsár Adorján. Bp. 1971. Akadémiai Kiadó. 134-141. 2 A szó szerint közölt részek Kardos István „Az én családom — Emlék-irat" című írásának I. és II. kötetében találhatók. Az említett írás Kardos dédunokája, Dinnyés Pálné Kardos Mária (Budapest) tulajdonában van. én családom. Emlék-irat. írta Kardos István szigetszentmiklósi kántortanító.' — Az emlékirat 191—92. oldalán ír arról, amit a levélben közölt Jókaival." Kardos István emlékirata azonban többet, mást, is tartalmaz Petőfivel kapcsolatban, mint 1854-i levele. Kivonatos közlése ezért indokolt. De indokolt másfelől azért is, mert hozzásegít annak a szalkszentmártoni környezetnek a megismeréséhez, amelyben Petőfi hónapokat töltött. Végül magának Kardos Istvánnak a személye sem érdektelen, már csak Petőfivel való barátsága miatt sem. KI IS VOLT KARDOS ISTVÁN?

2 1822. december 3-án született Bogáthon. (Bogáth ma Nyírbogát.) Mint emlékiratában írja; „Én születtem 1822 ik év deczember 3 ik napján, Ferus bátyámnak éppen 13 ik évfordulatán, reggeli 8 órakor. Anyámnak 11 dik gyermeke voltam. A kereszteléskor István nevet nyertem. E néven már 3 ik." Még csecsemő korában súlyos betegségen esett át, amelyet nagyon élethűen így ír le; „1823 ik év tavasz elején — mint édesanyám sokszor monda — midőn én még alig voltam 1/4 éves, a hójagos himlő Bogáthon járványosán lépett fel s engem is meglepett; hanem csak szemem alatt fúródott fel 3. 4. hólyag egybeolvadva, s a forradás helye most is meglátszik ott; a legnagyobb rész jobb kezem könyökén gyűlt össze úgy, hogy ott a gyülemlést ki kellett metszeni : azonban az operátzió oly szerencsétlenül ment végbe, hogy az inak elvágattak, e miatt összehúzódás történt úgy, hogy jobb kezem rövidebbé lett a balnál és görbén maradt: és így kacskává lett; hanem azért ezen kezemmel mindent tudok csinálni és forgathatom azt amiképpen akarom még a mai napig is; sőt 167