Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Szabó L.: A kiskunsági puszták emléke a mai Jászságban

gyakorlatával együtt az emlékezetben, egy-egy rendkívüli eseményhez kapcsolódva újra felvillanhatnak. Nem puszta közlés ez, aminő a „tavasszal lehajtották, ősszel fel az állatokat", hanem kis életkép, megkapó részletekkel, a napi küzdelemmel, a pusztán és a faluban tartott kétféle jószág természetének rajzával. Hasonló részleteket nyerhetünk, bár szinte öntudatlanul, a Fazekas Dávid történetéből is (aludttej evése, a betyárok és pásztorok viszonya, az őrszem kiállítása). Egy-egy kiemelkedő, hétköznapok fölé nyúló esemény, amely képes önmaga is önálló műfajjá, műalkotássá szerveződni, magával szakítja reális környezetét, amivel a műfaj igényelte hitelességét is megtudja teremteni. Ezen a csatornán át tehát a régi pusztai élet eleven kapcsolatot tart fenn magával a jelennel, s mindaddig, amíg megvannak e történeteknek a hagyományozódási lehetőségei, közösségi alkalma, akárha családi keretek között is, megmarad a puszta emléke is, s bizonyos részletek is felvillanhatnak.

57 A hétköznapi emlékezet és a folklór alkotássá váló vagy vált emlékezet között óriási a különbség: az egyik feledésre van ítélve, ha nem áll mögötte valamely tudati integráló erő (jász öntudat, redemptus tudat, rokoni tudat), a másik pedig — ha megvarrnak a megfelelő alkalmai — megindulhat egy új, önálló élet útján, s mondává, balladává, igaztörténetté, anekdotává válhat.

68 Természetesen meg kell ez utóbbihoz lennie a megfelelő műalkotást létrehozó, rendkívüliségével a hétköznapokon átcsapó és élményt adó mag57 V.ö: DOBOS Ilona, 1971. 137-151. a mondák műfajáról. - BALASSA Iván, 1963.13-36. - FERENCZI Imre, 1960. - FERENCZI Imre, 1960. - U.ő: 1969. - SZABÓ Lajos, 1974. és elméletileg a mondatműfajhoz: FERENCZI Imre, 1961. - U. ő: 1961. - U. ő: 1966. VOIGT Vilmos, 1965. — A jelzett munkák elsősorban az Északi-Középhegység és az Alföld északkeleti részének mondaanygát vizsgálták, s arra, illetve korábbi elsősorban felvidéki és erdélyi közlésekre alapították elméletüket. Az Alföld mondaanyaga meglehetősen feldolgozatlan, jelentősebb közlés FERENCZY Imre, 1960—61. és BÁLINT Sándor, 1963. a történeti mondák területén. Megállapíthatóan azonban az Alföldön a balladákra, mondákra, anekdotákra és igaztörténetekre a betyár világ volt nagy hatással, azok eseményei nyertek határozottabb megformálást. V.ö: DOBOS Ilona 1964. — NAGY CZIROK László 1959. - U.ő: 1965. - illetve SZŰCS Sándor 1969. - U. ő: 1954. - U.ő: 1956. — U.ő: 1962. — Ez utóbbiakban elsősorban akatonaság eseményei a fő témák. 58 Nem kívánjuk ezen a helyen részletezni a társasélet újabb elsősorban XX. századi alkalmait a Jászságban. Erről bővebben szóltunk korábbi munkáinkban: GULYÁS Éva - SZABÓ László, 1975. - SZABÓ István, SZABÓ László, 1976. nak is. Ha ez megvan, vele válik le egy adag valóságdarab is. Az önálló élet során, a műfaji csiszolódás közben azonban elveszítheti ezt a konkrét környezetrajzot, formailag leegyszerűsödhet, s általánosságba emelkedhet vagy más értelmet nyerhet. Ezen esett át valószínűleg a jászkiséri valláscsufoló is., amelyben a kalocsai asszony szereplése érthetetlen azok előtt a kisériek előtt is, akiknek különben tudomásuk van Pálos pusztáról. így látszólag egy kategóriába került ez a csúfolódó azokkal a balladákkal, népdalokkal, amelyek más környezetben keletkeztek, s a helyi vonatkozásokat utólag kapcsolták hozzájuk. Eredetté azonban különböznek. S éppen ez a különböző eredet jelzi, hogy az eleven emlékezetet ma még fenntartó igaztörténetek megfelelő formálódás és csiszolódás után (bár a mai bomló közösségben erre nem sok lehetőség van), eljuthatnak egy klasszikusabb és általánosabb formához is, s teljességgel műalkotás voltuk határozza meg már ezentúl életüket. V. Régóta vitatják az etnográfusok — hiszen kulcskérdése ez a néprajznak —, hogy mennyire megbízható a nép emlékezete, s elmélyült vizsgálatok folytak ezért éppen a nép történeti emlékezetének feltárására.

59 Mondakutatásunk az utóbbi időszakban való fellendülése mind elméleti, mind gyakorlati vonatkozásban szép eredményekkel dicsekedhet ezen a területen, s úgy véljük nem túlzunk akkor, ha azt mondjuk: a múlt eseményeinek emléke elsősorban a mondákban, mint határozott folklór műfajban él legtudatosabban és legtartósabban.

60 Mátyás király, Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos személye körül kialakult mondakört jelentős anyaggal együtt mutatták be legjobb kutatóink, de a huszitizmus, a Bocskai-függetlenségi harc, a Rákóczi-szabadságharc, 1848 emlékeit egészében 59 V.ö: DOBOS Ilona, 1971. 118-120. - FERENCZI Imre, 1961. — U.ő: 1966. Minden munkában részletezve a kérdés irodalma is. 60 V.ö: FERENCZI Imre, 1960. - U.ő: 1961. - U. ő.: 1966/a. - 1966/b. - U.ő: 1967. - U. ő: 1968. - U.ö. 1969. - DOBOS Ilona, 1965. - U.ő: 1971. - BÁLINT Sándor, 1963. - BALASSA István, 1963. - ORTUTAY Gyula, 1952. - SZABÓ Lajos, 1974. -VOIGT Vilmos, 1965. - U.ő: 1972/a. - U.ő: 1972/b. - SZABÓ István - SZABÓ László, 1977. 320