Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)
Szabó L.: A kiskunsági puszták emléke a mai Jászságban
véve is kutatták. 61 Témánk szempontjából azonban sokkal lényegesebb egy-egy közösség összegyűjtött mondavilágának tanulmányozása, azaz egy kisebb közösség, (népcsoport, táj, település) önmagára való visszaemlékezése. 62 Külön is ki kell emelnünk Dobos I. alapvető vizsgálatait Tarcalon, mert itt magát a tényleges történeti múltat és a történeti múltra való emlékezést veti össze. 63 Ez a konkrét vizsgálat megmutatta, hogy ,, . . . a sok tévedés ellenére érdemes a történészeknek a nép emlékeit figyelemmel kísérni", noha a különböző korokra más-más módon és jeléggel emlékeznek (régmúlt, közelmúlt), s más-más ideológiai, eszmei tartalommal töltik meg. 64 Kétségtelenül sajátos módon őrzik mondáink a történeti események, személyek emlékét; s a konkrét adatokat pedig éppenséggel a monda, mint önálló folklór műfaj, s ennek sajátos hagyományozódási módja másítja meg, s veti alá saját törvényszerűségeinek. 65 M egfigyelhetően a monda átformálja a konkrét adatot ; s okát veszít hitelességéből a történeti esemény; a térbeli, időbeli viszonyok keverednek; az affinitás törvényszerűségeinek kitett folklórműfaj magához ragad, magába szív olyan elemeket is, amelyekhez az eredeti eseménynek semmi köze nincsen. 66 így a mondákban tükröződő történeti múlt tudati és nem valóságos, de valóságos elemekre támaszkodik, s ez a valóságelem a tulajdonképpeni magja a mondának.* 1 Az általunk idézett, határozottabb műfaji formát öltő jászsági emlékezések azonban nem mondák, ha61 FERENCZI Imre, 1960. - U.ő: 1960-61, - ü.ő: 1962. U.ő: 1966. - U.ő: 1968. - U.ő: 1969. - ORTUTAY Gyula, 1952. 62 BALASSA Iván, 1963. - SZABÓ László, 1974. - DOBOS Ilona, 1971. 63 DOBOS Ilona, 1971. Ez a munka egy közösség történeti emlékezetének, mondaanyagának feltárása során konkrétan megvizsgálja a hagyományok életét, a hagyományok rendkívül összetett forrásanyagát (beleértve a különböző „külső" hatokat is: egyház, iskola, olvasmányok, helybeli értelmiség hatása, természeti és tárgyi környezet, stb.). 64 U.a. 159-160. 65 V.ő: U.a. és FERENCZI Imre, 1960. - U.ő: 1966. - U.ő: 1969. — Illetve a történeti emlékezet megbízhatóságának az alábbi polémáit: BALASSA Iván, 1963. - NÉMETH Imre, 1964. - DOBOS Ilona, 1965. 66 A folklórhagyományok törvényszerűségeihez, illetve a monda életének és alakulásának természetéhez v.ö: ORTUTAY Gyula, 1959. - U.ő: 1965. - FERENCZI Imre, 1961. - U.ő: 1967. - U.ő: 1966/a. 15-18. DOBOS Ilona, 1971. 137-151. - VOIGT Vilmos, 1972/a. 239-240. - U.ő: 1972/b. 78-84. 67 V.ő: FERENCZI Imre, 1966/a. 11. - Itt valójában arra a megállapításra jut, hogy ma is a Grimm testvérek mondameghatározása mondja a legtöbbet, s ebben a történelem, az igazságmag alapvető szerepet és műfaji elkülönítő erőt képvisel. nem egy formailag még teljesen ki nem csiszolódott, de mégis önálló folklór műfajt alkotó csoportba, az igaztörténetek csoportjába sorolhatók. Az igaztörténeteket pedig a mondától éppen az különbözteti meg többek között (s szempontunkból), hogy hitelesebb, jobban őrzi a múlt emlékét. 68 Az igaztörténetek viszont egy olyan elemmel is rendelkeznek, amellyel a monda már nem, vagy csak korlátozott mértékben, s ez behatárolja azt az időszakaszt, amelyre egyáltalán igaztörténetek vonatkozhatnak. Ez az elem az élmény, élmény szerűség. Л^ igaztörténet előadójának vagy közvetlen életeseményéhez kapcsolódik vagy pedig hozzá közel álló személlyel történt meg, s ezért benne is közvetlen élményt kelt. Éppen ezért az igaztörténet időben legfeljebb háromnégy generációt foghat át igazán (nagyapával, dédnagyapával történt). Ha továbbra is életben marad, a történet élményszerűségét veszítheti, de ezz e ^ általánosabb szintre emelkedhet, formailag csiszolódhat, s mondává, anekdotává válhat. Ez pedig a konkrétumoktól való megfosztást jelenti, valósághű tartalma csökken. Esetünkben a közölt történetek nem emelkedtek erre a szintre, őrzik konkrétumaikat és élményszerűségüket is. Inkább az szorul vizsgálatra, hogy miért nem emelkedtek mondává, anekdotává ezek a törtenetek, miért maradtak meg igaztörténetnek. Elsőként le kell szögeznünk, hogy választott témánk: egy puszta használatának, birtoklásának tudata a népi emlékezetben, nem is lehet olyan téma, motívum, amely köré mondakör, anekdotakör kapcsolódhat. Hétköznapiságuk nem teszi ezt lehetővé. 69 Csakhogy mégsem tévedtünk idegen területre témaválasztásunkkor: az Alföld népének életében az elmúlt 250 évben semmi rendkívüli esemény nem történt, leszámítva az 1848-as szabadságharc néhány hónapját. Élete a hétköznapok mukájaközé szorítva lassan hömpölygött, s még 1848 is elsősorban mint gazdaságitársadalmi tény (jobbágyfelszabadítás vagy külön kiváltságok elveszítése: Jászkunság, Hajdúság, mezővárosok) jelentkezett, s nem mint küzdelem, hősi harc. A parasztság életének legfőbb eseményei ezalatt a 250 év alatt gazdaságiak, azaz hétköznapiak voltak: a természettel folytatott küzdelem, a táj (víz, homok, elvadult földek) megszelidítése. Ez valóbrn nem 69 V.ö: A nemzetközi monda katalógus felosztása, az egyes témák kijelölése egyben jelzi, hogy melyek a mondaképző erők. DÖMÖTÖR Tekla, 1964. 68 V.ö: DOBOS: Ilona, 1964. 321
