Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Szalay Gy.: A haldokló félegyházi szélmalom

Kutatásunk oda vezet, hogy Kiskunfélegyházán az első szélmalmot valószínűleg az 1691-ben született Haskó Ádám építette. Ez a Haskó Ádám Heves megyéből s^árma^ott ide mindjárt a település első éveiben hites társával, Szőke Évával és Tamás nevű testvérével. Ez az első szélmalomépítő mesterségét Gyöngyös városában tanulta. Ennek a régi, első szélmalomépítő család megalapítójának két mestersége volt; kitanult molnár- és irxmester volt, amint azt fiának, a szintén szélmalomépítő Haskó Albertnek elfakult régi, ma már alig olvasható jegyzőkönyvéből kibetűzhetjük, melyben összeállítja emlékezet okáért családjuknak nemzetségfáját. Ezt a régi, megfakult könyvet örökül kaptam a Haskó család elhunyt nőtagjától, boldogult Ónodi Fei encnétől. Ez a Haskó-féle első szélmalom a Csongrádi út mellett épült, a szintén régi Pajkos Szabó-féle szélmalmon innen, ahol ma az új vásártér végén a katonai gyakorlótér van. Hosszú ideig 6 vitorlás volt, csak később alakították át 4 vitorlásra. Az akkori időben az Alföld, így Kiskunfélegyháza vidéke még fátlan pusztaság volt, s így semmi sem tartotta fel a szelek rohanó járását, így majdnem mindig forgathatták a kifeszített vitorlák a szelestengelyt, mely hajtotta az őrlő malomköveket, melyek zúzták, darálták s finomra őrölték a garatra felöntött gabonát. A már elhunyt öreg szélmolnárok egyöntetűleg bizonyították, hogy a régebbi időben nagyobb volt a szelek járása, s még a múlt század 60-as éveiben is olyan erős szélviharok jártak, hogy sokszor egészen levitték és messzire eldobták a szélmalom egész tetejét, minden szerkezetével együtt. Az újból telepített Kiskunfélegyháza lakossága évről évre igen szépen gyarapodott részben születések, részben pedig új telepesek bevándorlása folytán. Egy régi, 1799. évi elsárgult feljegyzés szerint Kiskunfélegyházának lakossága 9103 lélekből állott.

13 A lakosság szaporodása arányában egyre növekedett a szélmalmok száma is a közszükséglet igénye szerint. A város szélein egész körben épültek a szélmalmok. A Városi Múzeumban van egy értékes rézmetszet, 12 Az 1850-ben készült első hivatalos utcanévjegyzék a malomházak és a malmok helyét is rögzítette. Ennek alapján tájékozódhatunk a szélmalmok számától. Új malom építését az 1880-as évek közepétől már nem engedélyezte a Városi Tanács. (A XIX. sz. közepén még építhettek szélmalmot.) 13 A feljegyzést egyelőre nem sikerült azonosítanunk. mely a régi Félegyháza látképét örökíti meg. Ezen a rézbe metszett régi képen igen szépen lehet látni a várost övező vitorlás szélmalmokat.

14 A szélmolnárok igen kiváló minőségű lisztet tudtak őrölni. Nem őröltek olyan fehér lisztet, mint a mai gőzmalmok, de tartósabb és ízletesebb volt. Ha a szélmolnár valakit meghívott ebédre, akkor kitett magáért, s a meghívott vendég hetekig beszélt arról a híres „molnár haluskáról", amivel ebéd alatt megkínálták, mert ennél finomabbat és jobbat magyar ember fantáziája nem tudott elképzelni. A szélmalmok fellendülésével lépést haladt a szélmalomépítő családok kialakulása is. Míg az Alföld többi részén kiváltak a szabadkai építő mesterek, addig nálunk nem volt szükség idegen mesterekre. Apáról fiúra szállt az örökség, a jó hírnév és megbízhatóság. Egész szélmalomépítő dinasztiák fejlődtek ki, kiknek híre messze földön ismeretes volt, s építő körük leterjedett még a Bánságba is. Az építéshez tudás és nagy ügyesség kellett. A malom egész szerkezetét fából kellett kifaragni, s a szerkezetet úgy összehozni, hogy az simán, könnyen, minden zökkenő nélkül végezze a maga dolgát évtizedeken keresztül. Ilyen kiváló szélmalom építő családok voltak a többek között: a Haskók, a Gaj\erek, a Bálintok, a Fábiánok, a% Illések, de kiválóképpen a Pajkos Szabók, a Móczárok, a Lászlók és a Kesikek. Ez utóbbi családból kiváló Késik Gáspár csinálta meg az ezredéves kiállításra kicsinyben a félegyházi szélmalmot, mely most Budapesten van a Városligetben épült Mezőgazdasági Múzeumban. Ezek a híres szélmalomépítők nemcsak a belső szerkezetet tudták kifogástalanul megcsinálni, de művészi faragással díszítették ki a kőpad elejét a hozzá tartozó oszlopokkal együtt. A szélmalomépítő mesterek buzgó vallásosságára mutat, hogy a legtöbb kőpad elejét áldozó kehely vagy művészi faragású szentségtartóval díszítették ki. Szerették faragási motívumul venni a magyar címert, a gyűrűs hollót, a bárdos oroszlánokat. Sokszor e kőpad elejére került az építtető és építő nevének megörökítése

15 és az, hogy hányadik malma ez az építő mesternek. A Késik András és Hunti Antal 14 Lelt. sz.: 55.330.1 15 A Kiskun Múzeum udvarán látható szélmalmot eredetileg ,,az Fábián János" készítette 1860-ban. Az építtető Csányi Lajos nevét is megörökítette a vésett felirat. 392