Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Szalay Gy.: A haldokló félegyházi szélmalom

ban mégsem vették hasznát, mivel a hegyvidéken inkább a vízierő bizonyult alkalmasabbnak. A szélmalmok meghonosodását a török hódoltság alatt inkább előmozdította az a kapcsolat, melyet az északi kereskedők tartottak fenn a török kereskedőkkel. Hogy erre is rcávilágítsak, el kell mondanom, hogy a török hódoltság alatt, vagyis 1529—1684-ig Debrecen városában voltak országunk legnagyobb vásárai. Az akkori fogalmak szerint ezek világhírűek voltak. A régi emlékek szerint a keleti muzulmán kereskedők beláthatatlan hosszú tevekaravánokkal érkeztek a híres debreceni vásárokra. Ezek a sokadalmak valóságos nemzetközi találkozók voltak atra nézve, hogy eszmecserét folytassanak, s közöljék egymással a világ új dolgait s az ipari haladás új fázisait. így jöhetett szó a már Lengyelországig eljutó és nagyon bevált szélmalmokról is. Annyi tény, hogy ez időtől kezdett elterjedni a Hortobágy puszta körüli új településeken a szélmalom. Ez a szélmalom azután fokozatosan húzódik le Szolnok irányában a Tisza mentén, a sík vidékre, hol a szélkerék forgatására szolgáló szél erejét nem fogja fel semmi; és szabadon rohanhatott az a Tiszán túli nagy síkságon, hol jármába fogta azt az emberi észnek fölényessége. Azért szaporodott el a Tiszán túli városok körül a szélmalmoknak sokasága, s így jut el a Duna—Tisza közi Alföldnek pereméig, s itt ölelkezik össze a nyugat felől érkező gazdasági határ erős hatásával, meghozza a Duna—Tisza közötti nagy magyar síkságnak a hollandi típusú szélmalmok megtelepülését. Erre a nagy lökést megadja a török hódoltság 150 éves keserves igájának összetörése. A török kitakarodik, s megkezdődik a Duna—Tisza közötti magyarságnak fellélegzése és új élete. Az országunkat felszabadító hadsereg nagy része verbuvált zsoldos katonákkal egészült ki, a sok idegen katona között nagy számmal voltak németalföldi vagyis hollandiai katonák, s midőn ezek az Alföld népével megismerkedtek, közölték velük a náluk mintegy 30 éve kialakult fejlettebb és könnyebben kezelhető tornyos ezeket hidjük a' legnyomorúságosabbaknak, elég okot ad reá tökéletlen alkotmányok, méltó volna tehát helyekbe a' hollandi szélmalmokat állítani." vagy hollandi típusú szélmalomnak gazdasági nagy előnyeit.

9 Ha a hollandi típusú szélmalom fejlődését tekintetbe vesszük, úgy fel kell tételeznünk, hogy a Hortobágy vidék telepei felől lefelé terjeszkedő szélmalmok régebbi rendszerűek: úgy nevezett bakos szélmalmok lehettek,

10 míg a Duna—Tisza közötti alföldi zónában a tornyos hollandi, fejlettebb szélmalmok épültek fel nagy számmal. 9 PONGRÁCZ könyvének előbb idézett részlete Szalay előadása néhány részletére is vonatkozik a malmok eredetének bizonyításával kapcsolatban. „így jöhetett szó" — írja Szalay, jelezve azt, hogy feltevésekre is kell hagyatkoznia. Ez a feltevés viszont határozottan számol a bakos szélmalmok jelenlétével. 10 PONGRÁCZ könyve szerint „Hollandiában csak 1650 körül fejlődik ki a tornyos típusú szélmalom" i. m. 182. p. Ezt az adatot Szalay nyilvánvalóan ismerte. Л bakos szélmalmok viszont nem csupán Hollandiában terjedhettek el. 390 7. kép. Az áttelepített, felújított Pajkos-féle malom a Kiskun Múzeum hátsó udvarán (a Fisch Emil u. felől) Lükő Gábor 1968-ban készített felvétele