Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Szalay Gy.: A haldokló félegyházi szélmalom

1. kép. Kiskunfélegyháza látképe a XIX. század első évtizedeiből (Céhlevélhez készített rézmetszet részlete) eleinte nyers hússal, gyümölccsel és más egyéb növényi anyagokkal elégítette ki, s nagyon szerette a velős csontot, mint azt az őstelepeken talált felhasított, nagy mennyiségű csontlelet bizonyítja. A növényi magvakat, különösen a gabona neműek magvait apróra megtörték, mint ahogy azt a kezdetleges vad népeknél még ma is láthatjuk. Lapos, sima felületű kőlapokra szórták a gabonaszemeket, és hengeres, folyóvizek medréből kihalászott, a víz folyása által legömbölyített kövekkel összezúzták vagy porrá dörzsölték. Ezeket a gabonatörő köveket nagyobb mennyiségben ma is megtaláljuk a Tisza melletti Tószeg Lapos halommk. nevezett őstelep alsóbb rétegeiben.

5 3 Ezzel a keltezéssel megegyezik, hogy 1930-ban vagy 1931ben — esetleg a közönséghez is alkalmazkodva — az ő pozíciójában csak a „felfordulás" kifejezéssel illethette az 1918 —19-es forradalmi eseményeket. Valójában több korábbi adat inkább rokonszenvéről tanúskodik. Az 1920-as kommunista perek idején a Farsang Péter ellen emelt vádak egyikét Szalay — váratlanul éppen Farsangot védő — vallomása alapján ejtette el a Horthy-kor Kecskemétről vezényelt ítélőszéke. A forradalmak idején Farsang Péter segített Szalaynak plakátok, röplapok gyűjtésében. 4 Az előadás helyét, időpontját egyelőre nem sikerült megállapítanom. 5 A Kiskun Múzeum régészeti gyűjteménye 58.18. l.-es leltári számmal nyilvántartott, a leltározás idején ismeretlen lelőhellyel jelölt 12 db őrlőköve, vagy azok közül legalább néhány Tószegről származik. Banner ugyanis megígy több a bizalom, és közlékenyebbek a mesterek. Azonban ember tervez, Isten végez. Munkám kezdetén kivert a nagy felfordulás,

3 s később más elfoglaltságok akadályoztak munkámban. Egy nagy csomó adat ott fekszik az íróasztalom fiókjában. Hogy feldolgozhassam, egy nyugodt év kellene hozzája. De mikor lesz ez a nyugodt év? Közben már majdnem mind elhaltak a régi szélmolnárok, akik engemet még oly sokra tudtak volna megtanítani. Mennyi érdekes adatot, mennyi tudást vittek magukkal oda, ahonnan nincs többé visszatérés. S vajon az is, aki majd forgatja az én írásaimat, el tud-e igazodni majd az én föl jegyzéseimen? Hogy emléke maradjon a sokáig szolgáló sz Imalomnak, ezért szeretném én, ha valamely úton-módon ma a város tulajdonát képező Kürtösi-féle szélmalmot, mely elárvulva és lassan haldokolva, vitorlái nélkül ott áll a Gőzfürdő háta mögött, visszaállíthatnánk a régi fölszereléssel, hogy legalább egy szélmalomemlék legyen a régi jó időkből. De hol van erie ma a városnak költsége? Mielőtt elmúlnék az utolsó félegyházi szélmalom is, engedjék meg, hogy igen röviden, néhány szóval megismertessem a malom fejlődését és a szélmalom térfoglalását városunkban.

4 Az őskor embere hosszú ideig, talán évezredekig legintimebb életszükségletét — a táplálkozást — 386