Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Szalay Gy.: A haldokló félegyházi szélmalom

2. kép. Egy nem azonosított kiskunfélegyházi rongált szélmalom az 1915—1920 körüli években Szalay Gyula felvétele 3. kép. Lakóházzá átalakított szélmalom a mai Romhányi utca környékén az 1910-es években, Szalay Gyula felvétele Mikor azután rájött az ősember, hogy két darab száraz fának dörzsölésével tüzet lehet gerjeszteni, rájött arra is, hogy a növények magvának nyers élvezeténél ízletesebb sokkal, ha azokat apróra törik, vízzel péppé gyúrják és megsütik. A legősibb viszonyokhoz mérten hihetetlen magas fokú kultúra kellett az első lepény, mondjuk az első tészta vagy éppen az első kenyér megsütéséhez. Ha ennek kutatásához akarunk fogni, akkor vissza említi, hogy emlékezete szerint Szalay, tanítványaival az 1907-es bemutató ásatás után gyűjtött Tószegen. Azóta az alpári várdomb területén végzett ásatás is gyarapította (Patay Pál 1951-ben végzett ásatása) őrlőköveink számát. 6 PONGRÁCZ Pál: Régi malomépítészet с könyve szerint a szélmalom eredetét sokáig homály fedte, „alkalmazásának helyét tekintve ma is maradnak kételyek". A legrégebbi adatokról: „A szélmalom őshazájának IX,— XIII. sz. ar b tudósaink munkája nyomán a perzsa-keletet kell tekii tenünk. Az ismert távolkeleti antik történelmi forrásanyagok többször említenek malmokat, melyeket szél forgat. Perzsia (Irán) és Afganisztán között elterülő Segastan vidékéről." i. m. 172. p. kell szállnunk a mai nyugati kultúránk ősi bölcsőjéhez, hol Bábel és Asszúr ősi emlékei között megtaláljuk az apró búzatörő kődarabokat, kő, égetett agyag vagy fém mozsarakat, melyekben kézi súlyokkal törik a gabonát. Majd hosszú közt tartva fejlődik a keleti kultúrában Babilónia, mely emelőkarokkal fokozza az aprított gabona finomságát, és a minden idők óta fölfelé törtető emberi tudás megteremtette aprítás helyett a forgó mozgással járó liszt őrlési módszert.

6 A Vezúv tűzhányó hegy láva-tömegéből Krisztus után 73-ban eltemetett Pompéi-ben, melyet a kutatók már kiástak, megtalálták ezen berendezés tökéletesebb formáját is, melyben az őrlemény önműködőlég folyik le, és az állandó után-töltés is lehetséges. Az alsó kő emelése és süllyesztése által az őrlemény minősége is módosítható. A malmok hajtó erejét évezredeken át a szegény rabszolgák szolgáltatták. Krisztus előtt 150 évvel épült meg az első vízimalom, s majdnem ezzel egyidőben a rómaiak is hajtóerőre már állatokat fogtak be a malom hajtására. 387