Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)
Égető M.: A lakáshasználat változásai a szanki tanyákon az utóbbi száz évben
17. kép. Deszkával szélesített kemencepatka. (Méretarány nélkül, emlékezet alapján rekonstruálva.) Fig. 17. Oven seat widened with planks. (Without scale, reconstructed from memory.) Рис. 17. Выступ печи, расширенный доской. (Реконструкция выполена по памяти без соблюдения пропорций.) A ház bútorzatához tartozott még néhány lóca (hosszú deszkalap, négy befúrt lábbal) és kiss^ék (hasonló technikával készült egyszemélyes ülőke). Az ajtó mögött, vagy a kemence melletti hátsó falon fogas volt, ahol a használati felsőruhát tartották. Ismert és általánosan használt gyermekbútor volt az álló, gyerökálló és a három kerekű tolókocsi, melyeket szintén az apja készített a gyermek számára. A saját készítésű bútorok mind festetlenek voltak. Századunk első évéig emlékezet szerint a két-háromszáz holdas gazdánál is alig volt bútor a házban. Ez időben még a leggazdagabbaknál is általánosnak mondható, hogy csak egy vagy két nyos^plya, sablât, asztal, egy pácás hátú sarokpad(18. lép), két karszék (mind barnára festettek) és egy-két vacok, lóca, kiss^ék volt a teljes berendezés. A 90 éves Császár Lajos (halasi származású, de már Szánkon született 1875-ben) 1900-ban nősült. Felesége, aki középparaszt 69 lánya volt egy sublatot, négy párnát és egy dunyhát kapott hajban a szüleitől. Mást mindent együtt s^ere^tek; a vackot Császár Lajos maga csinálta az általános gyakorlatnak megfelelően. 1900—1910 között a kezdetben sem egyenlő esélyekkel induló családok között már láthatóvá vált a 69 A szanki homokon közepes gazdának csak az 50 holdnál többet bírók számítottak. Itt „20 hold homokon még gyakran nyomorog a ga%da." (ERDEI Ferenc, 1957. 177.) A birtokmegoszlás 1935-ben: 1- 5 kh 200 5- 50 kh 459 50- 100 kh 60 100- 500 kh 27 500-1000 kh 1 M. Stat. Közi. Új sorozat. 99. k. 178. 18. kép. Sarkos elrendezésű szoba részlete. Szánk. — TJM Itsz.: 5167. — Fotó: Janó Á. 1964. Fig. 18. Room with corner arrangement, detail. Szank. Inv. number in the Thorma János Museum: 6960. — Photo: Á.Janó, 1964. Рис. 18. Деталь комнаты с угловым устройством. Санк. Фото А. Яно, 1964 г. belső rétegződés. Akik több alaptőkével kezdték, jobb földekre sikerült szert tenniök, akik ügyesebben, szorgalmasabban, nagyobb egyéni szerencsével küzdöttek keresztül magukat az első 10—15 éven, azok már többet adhattak felnövő gyermekeiknek. Gál Józsefné, aki 1892-ben született, 1910-ben egy sublatot (már anyja is ezt kapott), egy nyoszolyát, és egy pár karszéket is kapott. Ezek mind barnára voltak festve. Az ágy hat párnából, két dunyhából, egy tró^sákból (szalmazsák) állt. Majsán, Félegyházán ekkor már derekajjat is adtak, de Szánkon még nem használták. A szalmazsák újnak számított a tanyasiak körében. Deli Péter (sz. 1893) anyja az első világháború előtti években Kiskunlacházán járt látogatóban a rokonoknál és látta, hogy azoknak szalmazsák van az ágyukban. Akkor aztán hamarosan ő is vett. Addig csak szalma volt az ágyukban. 1910 táján jött divatba a karospad, kanapé vagy kanapin. 1 ® (8. kép) „Hat-hét-nyóc s^emélyös karospadok is vótak. Aluttak is rajta. Jó s^élösek vótak. Subát főttek rája, párnát a feje alá. A pad hát ujj a rostéjos, pácás vót. Később a% egés% hátujját dest^kábul csináták. Vót ahol két karospad is vót. Aki s^ögény vót, annak jó, ha egy is vót." 11 70 Tiszaigaron a gazdagabbak már 1870 táján használták. CSILLÉRY Klára, 1952. 90. 71 Annus Istvánné sz. 1892. Móricgát. S. gy. 1965. Szanki gyűjtés, TJMA. 173
