Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)
Égető M.: A lakáshasználat változásai a szanki tanyákon az utóbbi száz évben
19. kép. Párhuzamos elrendezésű szoba részlete. Szánk. — TJM Itsz.: 6960. — Fotó: Janó Á. 1964. Fig. 19. Living-room with parallel arrangement, detail. Szánk. Inv. number in the Thorma János Museum: 6960. — Photo: Á. Janó. 1964. Рис. 19. Деталь комнаты с параллельным устройством. Санк. Фото А. Яно, 1964 г. 1910 után a tehetősebbek már igyekeztek szobabútort adni lányaiknak. h% egy sublethal, nyoszplyából, karospadból, asztalból, két karszékből állott. Az első világháború után már a fönnálló, kétajtós szekrény 72 is hozzátartozott a szobabútorhoz. (19. kép) Akinek volt elég pénze, az Félegyházán, Majsán, Szentlászlón csináltatta meg nyárfából, bélegyházán egész utcasort laktak az asztalosok. Szánkon a faluban is voltak asztalosok, de azok inkább csak ablakot, nyoszolyát, esetleg széket csináltak, „de a% nem volt olyan s%ép meg /o." Gyakoribb volt a rendelésnél, hogy vásárban vették. A halasi, majsai, félcgyházi vásárokon 5 — 6 szobára való bútort is árultak az asztalosok. „Jobb szerették vásárban venni, mert akkor mindjárt látták, hogy miért adják ki a pénzt." Novemberben voltak a lakodalmak, előtte vásárolták a bútort. A szankiak az 1920-as években már konyhabútort is láttak a félegyházi, halasi, majsai asztalosoknál, de csak 10 — 15 év múltán kezdték vásárolni. A majsai születésű Pis^mán Jánosné 1907-ben jött férjhez Szánkra. Kapott egy négyfiókos sublatot, egy nyoszolyát, ágyat: 4 párnát, 2 dunyhát hajban, abroszokat, törülközőket. Az idősebb lánya 1927-ben ment férjhez. Kapott két szekrényt, két nyoszolyát, tükröt, 4 széket. Л kisebbik lánya 2 Tiszaigaron a gazdag parasztok már az 1900-as évektől vásároltak kétajtós szekrényt lányaiknak, a szegények azonban itt is csak 1920 után tudták megvásárolni. CSILLÉRY Klára, 1952. 92-94. 1942-ben ment férjhez. Az már szobibútort és konyhabútort is kapott. A nagyházmk nevezett tisztiszoba az első világháború után épült nagy gazdatanyákon már mindenütt megvolt. Ennek a berendezése : „Két szép sárga kanapé, nagy diófa asztal, egy négyfiókos sublat, két nyoszplya, egymás végébe, 4-6 karszék az, ágyak előtt." 1 * Ekkor már előfordul a párhuzamos elrendezés is úgy, hogy а kanapét középre teszik, eléje az asztalt, kétoldalt pedig a két nyoszolyát. Ilyen drága kelengyebútort a tanyai gazdák közül csak a leggazdagabbak vásárolhattak leányaiknak. Az említett Császár La/os leánya 1923-ban is csak / sublattalés ággyal (6 párna, 2 dunyha, 1 szalmatakaró és egy csipkés lepedő) ment férjhez. A szegényparaszt Csontos Imre feleségének a stafírungja is ez idő tájt / sublót és egy áj>y volt. (6 párna, 2 dunyha, 1 szalmatakaró). Maga csinált vackot, széket. Később szereztek csak nyoszolyát. Ahogy korábban sarokpad csak a legnagyobb gazdáknál volt, kanapéja sem volt minden családnak. A két világháború között szegény helyen még gyakorinak mondták a lóca (deszkalapbi fúrt lábakkal, 2—3 személyes ülőhely) szobai használatát. A gyűjtés idején már csak konyhában láthattunk lócát. (8. kép) b. Agyvetés Szánkon a díszágynak vagy magoságynak nem alakult ki egységes jellege. A kelengyébe kapott vagy készített, értéknek számító ágyneműt mindig fővetötték. A vetött ágy a tanya legfőbb ékességének számított, ezért a legszegényebbek is törekedtek arra, hogy legalább egy nyoszolyát szerezzenek. A vetött ági általánosságban azt jelentette, hogy az ágyben levő szalmát letakarták szalmatakaróval, erre csipkés lepedőt terítettek. A 4 párnát két sorban helyezték el egymás felett. Erre jött magosra állítva a dunyha. A párnák egyik rövidebb végén 25 — 30 cm széles csipke volt, ami alá pipit vagy más színű (rózsaszín, kék) kelmét tettek. Az ágyterítővel úgy takarták le az ágyat, hogy a csipkés lepedő kilátsszon alóla. Ez a fajta ágyvetés a gyűjtés idején is szokásos volt, sarkos elrendezésű szobában. A változás csupán annyi, hogy a lepedő 73 László Dezső. Szánk. S. gy. 1965. Szanki gyűjtés. TJMA. 174
