Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Égető M.: A lakáshasználat változásai a szanki tanyákon az utóbbi száz évben

Tisza közi homokterület benépesítésének utolsó szakaszára esik.

5 Mai területe két egykori kiskun puszta, Ssçank és Móricgát összekapcsolásával jött létre.

6 Falumagja csak 1895 után alakult ki és népességének háromnegyed része még a gyűjtés idején is tanyán élt.

7 E tanyák nem jellemezhetők a nagyhatárú alföldi mezővárosok szabályosnak nevezhető fejlődési vonalával.

8 Az Erdei Ferenc által felállított klasszifikációban a farmtanyák vagy szórvány tanyák csoportjába tartoznak, bár csekély hányadukról (1. alábbiakban) szerves fejlődés is gyanítható, ezek az összképet nem befolyásolják számottevően. Л lakosság túlnyomó többsége az emberi emlékezettel még elérhető időn belül települt jelenlegi lakóhelyére. A jellemző kép 1880 és 1900 között alakult ki. Természetesen a megülés ideje csak a település szempontjából tekinthető „kezdetnek". A benépesítő emberek szempontjából nem, hiszen korábbi lakóhelyükön ugyancsak részesei voltak egy közösségnek, egy kultúrának. Léteztek számukra bizonyos kialakult normák, amelyek mindennapi életükben érvényesültek. A gyűjtés arra irányult, hogy megállapítsuk, miképpen alakították ki tárgyi környezetüket, szervezték meg otthonukat új lakóhelyükön. A betelepülők származási helye ahhoz elég nagy szóródást mutat, hogy feltehessük a kérdést: a nyolcvan — száz éves együttélés létrehozott-e egységes arculatot, s ha igen, akkor ez valamely, a telepítésben élenjáró vidék kirajzóinak dominanciájából adódik-e, vagy pedig egy közös, új arculat alakult-e ki, mely a helyi körülményekhez való alkalmazkodás eredménye, és csak elmosódottan találhatók meg, vagy egyáltalán nem fedezhetők már fel benne a régi vonások? E kérdés maradéktalan megválaszolásához azonban egyrészt jól kellene ismerni a telepeseket kibocsájtó helyek paraszti lakásainak tárgyi anyagát és főbb funkcionális jegyeit. Ez a viszonyítási anyag igen hiányos és egyenetlen.

9 Másrészt az új településeken folyc» paraszti élet- és munka5 BALOGH István, 1972. 459-460.; A szanki puszta benépesítését külön is tárgyalva (Móricgát nélkül): BÁLINT Sándor, 1974. 411-426. 6 Határuk kiterjedése az utóbbi kétszáz évet tekintve lényegében változatlan. GALGŐCZY Károly monográfiája szerint Szánk puszta területe: 12740 kh, Móricgáté 5684 kh. GALGÓCZY Károly, 1877. III. 263.; 267. 7 Az 1960-as népszámlálás szerint a központi belterületen 1162 fő élt, külterületen pedig 3267 fő. Az 1228 lakóházból csak 333 volt a központi belterületen. Magyarország helységnévtára 1967. 583. 8 ERDEI' Ferenc, 1976. 116-118.; 132-133.; ' 234-235.; BALOGH István, 1972. 459-460. tevékenység komplex vizsgálati eredményeinek tükrében kerülhetne megfelelő világításba a vizsgált probléma. Mivel a tervezett monografikus feldolgozás nem készült el,

10 eredményei nem szűrődtek le, jelen tanulmányban csak a saját részletvizsgálati eredményeket ismertethetem. A fentiekben vázolt kérdés is csak a résztéma korlátai között kerülhet megválaszolásra, mely félő, hogy önmagában kevesebbet eredményez, mint komplex összefüggésben hozhatott volna. 8 Kiskunlacháza, Kunszcntmiklós, Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsára vonatkozó publikált anyag nem áll rendelkezésre. Igen vázlatos adatközlést találunk Kiskunhalasra. (Kiskunhalas, Helytörténeti monográfia I. 1965. 139 — 145.) Legtöbb támpont a szegedi határra vonatkozóan van: BÁLINT Sándor, 1968. 120.; U. o.: 1957.; GÉMES Eszter, 1975. JUHÁSZ Antal tanyai településsel és építkezéssel foglalkozó tanulmányai (1969, 1973, 1974.) A szanki tanyák lakáshasználatának nemcsak a származási helyhez való viszonyítása ütközik nehézségekbe. A tanyai életmódra általában a tartozéktelepülési időszakból állnak rendelkezésre adatok. Az állandóan lakottá vált tanyák, illetve szórványtanyák építkezéséről, lakáskultúrájáról igen keveset tudunk. A régebbi irodalomból a nag»'

kunsági (GYŐRFFY István, 1910.; MiskolczyVargha, 1943.) újabban az orosházi (BARABÁS Jenő, 1965.) és a szegedi tanyákról (JUHÁSZ Antal idézett tanulmányai) kapunk tájékoztatást a telekelrcndezésről, építkezésről és az életmód vizsgálata szempontjából nélkülözhetetlen tüzelőberendezésről. A tanyai lakóház bútorzata és a házbeli élet bizonyos vonatkozásaira a legrészletesebb leírás GÉMES Eszter, 1975. balástyai (szegedi határ) hagyományos szobabelsőt ismertető pályázata. Előnye a táji közelség, hátránya viszont, hogy csupán egyetlen lakóházról ad keresztmetszetet 1910 1920 tájáról. Valamivel jobb a helyzet a zárt falutelepülések házberendezésével, lakáshasználatával megkísérelt összehasonlításnál. Főként Tiszaigarral, Atánnyal és Tápéval vethettem össze a szanki adatokat. A jelen dolgozat célja a változások bemutatása volt egy viszonylag rövid (1880- 90-től 1940-50-ig) és időben közeleső periódusban. Inkább törekedtem a gyűjtött anyag alapján a lehető legrészletesebb bemutatásra, mint az apró részletekig kiterjedő országos összevetésre. Л tanyai életmód jellegzetességeinek majdani összefoglalását még nem csekély anyagfeltárásnak kell megelőznie. 11 Szánk község monografikus néprajzi kutatására 1964-ben munkaközösség alakult JANÓ Ákos vezetésével a BácsKiskun megyei múzeumi szervezethez tartozó néprajzos muzeológusok és külső munkatársak bevonásával. A kijelölt témakörök lényegében felölelték az anyagi kultúra egészét, és a szellemi kultúra főbb területeit is. A munkaközösség tagjai 1964-ben és 1965-ben általában 1 — 4 hetet töltöttek a terepen. Néhány kolléga kivételével a nyers gyűjtéseket a kiskunhalasi Thorma János Múzeum adattárának adtuk át. Különböző okok miatt a monográfia megírására nem került sor, s mivel már remény sincs elkészültéhez, jelen tanulmány keretében szeretném közreadni Szank-móricgáti gyűjtésem eredményeit. E helyt mondok köszönetet JANÓ Ákosnak, a kiskunhalasi múzeum akkori igazgatójának, hogy mint harmadéves egyetemi hallgatónak, lehetővé tette e gyűjtőmunkába való bekapcsolódásomat, jelen dolgozatom illusztrálására pedig rendelkezésemre bocsátotta az általa készített fényképfelvételeket is. 160