Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Égető M.: A lakáshasználat változásai a szanki tanyákon az utóbbi száz évben

ÉG ETŐ MELINDA A LAKÁSHASZNÁLAT VÁLTOZÁSAI A SZANKI TANYÁKON AZ UTÓBBI SZÁZ ÉVBEN* Parasztságunk lakáskultúrájának vizsgálatát a néprajzi kutatás mindenkor az „élet a házban" és a „ház körül folyó élet" tanulmányozásának fogta fel. Ez a szemlélet abból az alapvető felismerésből ered, hog egyrészt az otthon nem határolható a lakóház falain belüli térre, másrészt a lakóház a lakás funkcióin kívül munkatér és raktározó hely is.

1 A lakótelek egésze, a rajta levő lakó- és gazdasági építményekkel együtt ragadható meg elsődleges funkcionális egységként, mely azután távolabbi egységekhez kapcsolódik. Ennek az egységnek az egyes alkotórészei mennyiségileg és minőségileg is más, esetleg időszakosan is változó szerepet kapnak, de vitathatatlanul elsődleges fontosságú a lakóház.

2 A lakótelkek azonos vagy hasonló építménytípusai között is gyaníthatok funkcionális eltérések különböző szerkezetű települések összehasonlítása esetén (pl. zárt falvak komplex parasztudvarai, a megosztott települések különböző megjelenési formái, szerek stb.), melyek így közvetve a gazdaságok üzemszervezeti eltéréseire utalnak. Ezek konfrontációja azonban még várat magára. Sietve jegyezzük meg, hogy a jelen dolgozat sem vállalkozik többre, mint egyetlen településen végzett terepmunka eredményeinek ismertetésére. A paraszti lakáshasználatot és életmódot vizsgáló kutatóknak többnyire hosszabb-rövidebb ideje helybenlakó — általában zárt településen élő — népesség esetében volt alkalma megfigyelni és rögzíteni a folyamatos működés valamely időbeli keresztmetszetét

3 és a működés folyamán bekövetkezett változásokat, amelyek regisztrálása az utóbbi száz évet tekintve nehezen is kerülhető el.

4 A jelen vizsgálat helye S^ank község (Bács-Kiskun megye, Kiskunfélegyházi járás.) Kialakulása a Duna1 A probléma a régebbi hazai szakirodalomban a népi építkezés komplex szemléletű kutatóinál bukkant fel. Mint legkiválóbbakra, hivatkozhatunk GYŐRFFY István és KISS Lajos munkásságára. Módszertani szempontból VAJKAI Aurél foglalta össze a kérdéskört. (Bp. 1948.) Gyakorlati példán bemutatta az elméletben felvázolt módszer alkalmazását. (Bp. 1949.) A település és népi építkezés funkcionális vizsgálatának talajáról kiindulva a VAJAKI Aurél által kidolgozott szempontok szerint foglalkozik a témával JUHÁSZ Antal. (1971.) - A lakás (szoba) alapvető funkcionális tagolódását GUNDA Béla kutatásai tisztázták. (Átfogóan: MTA I. Oszt. Közi. 1961. 247—268.) — A bútortörténeti kutatások oldaláról közelíti meg a témát CSILLÉRY Klára, (1952.) és széleskörű szintézisre törekvő újabb kutatási eredményei, melyeket számos tanulmánya mellett Jegátfogóbban kandidátusi értekezésében foglalt össze. (A magyar népi lakáskultúra kialakulásának kezdetei. Kézirat, 1969.) Jó anyagot hoztak a Néprajzi Múzeum által kibocsátott „Szobabelsők" с kérdőívre beküldött válaszok. (A kérdőívet CSILLÉRY Klára állította össze.) Közülük a legjobbak egy csokorba gyűjtve a Néprajzi Közlemények egyik köteteként jelentek meg. Vizsgált területünkhöz jó összehasonlító anyagot ad GÉMES Eszter balástyai leírása. (NK XIX.) - FÉL Edit és HOFER Tamás komplex faluelemzésének egy szeletét képezi a lakáshasználat élet* A dolgozat anyagát a szerző eredetileg a községről szóló monográfia egyik fejezete számára gyűjtötte. Bővebben lsd. 10. sz. jegyzetben. teli tárgyalása. (NK 1967. XII. 3-4.) - Széleskörű ismeretanyagot ígérnek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendre) építése kapcsán folyó feltárások. Részint e munka első, rendszerezett eredményének tekinthető BÍRÓ Friderika kistáji monográfiája. (H. n. 1975.) 2 Új szempontú megközelítésre vállalkozott GRÁFIK Imre, (NÉ 1974. 87 — 103). Gondolatébresztő tanulmányában az udvar egészében, mint funkcionális egységben megvalósuló mozgásokból vont le következtetéseket az egyes helyiségek, pontok kihasználtságára. 3 Kivétel ez alól VAJKAI Aurél cserszegtomaji vizsgálata (Bp. 1949.), ahol csupán néhány évtizede lakottá vált szőlőhegyi településről készített helyzetképet. 4 Az ábrázolások többsége sajnos nem a változás folyamatát igyekszik megragadni, hanem az archaikusnak tetsző jelenségeket gyakran állóképbe rögzítik, a változásokat pedig mellékesen felsorolják, s így nem derül ki az egyes jelenségek időbeli kapcsolódása. Ki kell emelni e szempontból CSILLÉRY Klára kutatási módszerét, aki a lakáskultúra változásait korszakokra tagolva vizsgálja, így világosan kiderülnek a parasztság egyes rétegeinek bútoregyüttese közötti időbeli eltérések, sőt az újabb és régebbi elemek azonos rétegeken belüli szinkronizmusa is. A tis^aigari lakáskultúra változásait tárgyaló dolgozata biztos összehasonlítási alap a lakásbelső néhány évtizedes eltéréseinek megállapításához. Hasonló törekvések jellemzik BÍRÓ Friderika monográfiáját is, bár korszakhatárai nagyobb egységeket ölelnek fel, ezért inkább a változások uralkodó tendenciáit ismerjük meg. 159