Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 5. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1978)

Sztrinkó I.: Primitív faltechnikák az illancsi tanyák népi építkezésében

1. kép. Részlet Bács-Kiskun megyetérképéből Abb. 1. Reilkarte des Komitats Bács-Kiskun Рис. 1. Часть карты района Бач-Кишкун A gyümölcstermesztés következtében nagy szerepe volt a piacrajárásnak, amit mindenekelőtt Jánoshalma jelentett. Ezért azután lllancsban nem érvényesült az a nagymérvű elzárkózottság, ami egyébként a pusztai szórványokra jellemző. A nagyfokú elzárkózottság ellen hatott az is, hogy a telepesek jórésze jánoshalmi volt, akik megvalósították ugyan a teljes kitelepülést, de rokonságuk révén elég szoros maradt kapcsolatuk a faluval. Ezt a képet csak színezi az a néhány nagygazdatanya, amelyeknek tulajdonosai a faluban levő háztartásukat sem adták fel. 2. Azt, hogy milyen volt az Illancsba települők épületeinek anyaga, a fentiek alapján mindenekelőtt a földrajzi és gazdasági tényezők határozták meg. A telepesek legtöbbjének anyagi helyzete, mivel már a terület megvásárlása is nagy tehertételt jelentett, nem tette lehetővé, hogy a környékbeli falvak építőanyagtelepein vásároljon. így a környezet által szolgáltott, ingyen megszerezhető anyagokra szorultak, amelyeket igen változatosan és ötletesen használtak fel. Az építkezés egyik legfontosabb kelléke a megfelelő méretű és minőségű fa volt. Mivel az uradalom jelentős területeken telepített erdőt, a birtokok többségéhez erdőrész is tartozott, vagy ha nem, úgy felesbenharmadában vállaltak irtást, így szerezvén meg a szükséges fát. A célnak legjobban az akácfa felelt meg, tartóssága és szilárdsága miatt. Nagymértékben felhasználták a gazdaságban megtermelt növényeket is. A szőlő venyigéjéből sövény144