Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 4. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1976)

Pálóczi-Horváth A.: A Lászlófalván 1969–74. évben végzett régészeti ásatások eredményei

15. kép. A középkori kút metszete. Abb. 15. Schnitt durch den mittelalterlichen Brunnen 15. Профиль средневекового колодца Népi építészetünkben fennmaradt a gerendavázas építkezésnek ez az egyszerű, ősi technikája, a gerendák ily módon való egymásba süllyesztését kampolásnak (egyenes lapolásnak) nevezik.

43 A középkorban ez az ácsolási mód szélesen elterjedt lehetett, különösen az erdős területeken. Csak példaképpen említünk két, korban közelálló régészeti analógiát, amely hasonló funkciójú építményekre vonatkozik. A moszkvai Kreml XIII—XIV. századi rétegében feltárt négyzetes gerendaépítmények közül a 2. sz. verem 12—14 cm átmérőjű gerendákból készült, belső mérete 1,95—2,45 m, megmaradt magassága 0,90 m.

44 Novgorod XIV—XV. századi vízlevezető rendszerében a vezetékeket összekötő, illetve vízelnyelő kutakat találhatunk, ezek közül a Lászlófalván feltárthoz hasonló szerkezetű és méretű egy összekötő kút (0,90x1,20 m, hat sor 30 cm átmérőjű gerendából) és egy XIV. század végi—

XV. század eleji kőépület vízelnyelő kútja (0,96x1,24 m, hét-nyolc sor 16—18 cm átmérőjű gerendából). A XVII—XVIII. századi novgorodi kutak már csaknem négyzetesek.

46 Figyelemre méltó a kút helyzete a településen belül. Megközelítőleg a 101,0 m-es szintvonalon helyezkedik el, közel a vízjárta területhez. A közeli Nyársapáton Bálint Alajos tárt fel egy középkori kutat, amelyet ugyancsak a település víz felé ereszkedő szélén ástak, s a talajvíz hasonló mélységben (1,70 m) jelentkezett. A nyársapáti kút fenekét a vízszinttől kb. 40 cm-re érték el, alja és oldala terméskövekkel volt kirakva.

46 Mindkét kút az ásott kutak fputeus,puteus

profondus) sorába tartozik, amelyek magas értéket jelentettek a középkorban — ha a lászlófalvi kút kitűnően megépített, szellemes szerkezetére gondolunk, megérthetjük, hogy miért. A középkori faluknak általában közös kútjuk volt, saját kúttal csak a nagyobb nemesi kúriák rendelkeztek.

47 Szentkirályon véleményünk szerint a középkori falu egyik közös kútja került elő. 43 SELMECZI KOVÁCS A., Az ácsszerkesztések változása a gerendavázas építkezésben Észak-Magyarország középső területein. Ethn. 85 (1974) 72. 44 ШЕЛЯПИНА, П. С, Археологические наблюдения в Московском Кремле в 1963—1965 гг. Древности Московского Кремля. МИА'167. (Москва 1971) 131—133. 45 МЕБВЕБЕВ, А. Ф., Водоотводные сооружения и их значение в благоустройсте Новгорода Великого. Труды Новгородской археологической экспедиции. т. МИА 55.(Москва 1956) 216-221, 225., 4, 5, 5а. kép. 46 BÁLINT A., A középkori Nyársapát lakóházai. MFMÉ 1960-62. (Szeged 1962) 71-72., 82., 10-11. kép. v SZABÓI., i. m. 163-165. 291