Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 4. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1976)
H. Tóth E.: Az Izsák-balázspusztai honfoglaláskori lovassír
lünk. 21 (A lemez karcolt díszítése bizonyára másodlagos, nem egyidejű a készítéssel.) Sima fejű szegecsek keretezték a töredékes és hiányos kenézlői 3-as sír — ugyancsak díszítetlen — tarsolylemezét, 22 középrészén kis öntött szegecset találunk, amelyek hasonlók a besenyőtelek—szőrháti töredékek szegélyt díszítő szegecseihez. 23 A kenézlői 28. sír szegecssorral keretezett, öntött pity kékkel szegecselt tarsolylemezét nem tekinthetjük díszítetlennek, poncolt növényi ornamentikája a készítéssel egyidejű. 24 Sima fejű szegecssorral keretezett és öntött rozettával díszített a bodrogvécsi poncolt, végtelen palmettahálós díszű tarsolylemez 25 és az eperjeskei 2 sír töredékes példánya. 26 Szerény, elkalapált nittszegekkel szerelték viszont fel a bashalmi temető sima tarsolylemezét, amelynek középrészén csupán — a levél alakú lemezes lószerszámdíszek mandula alakú motívumához hasonló — aranyozott bemélyedést talállunk, 27 míg a temető hasonlónak látszó, nittsorral keretezett sima lemezű tarsolylemez töredékeit hiányosságuknál fogva rekonstruálni nem tudjuk. A felsorolt párhuzamok mindegyike azonban legalább egy vagy több öntött szegeccsel, vagy mintázattal díszítve van. így joggal állapíthatjuk meg, hogy ép, illetve rekonstruálható tarsolylemezeink közül a legpuritánabb példány leletünkből származik. A nyereg Az izsák-balázspusztai sír csontos díszítésű nyerge egy egész sor újdonsággal szolgál a már ismert honfoglalás kori csontos nyergekhez képest. A rendellenes helyzetből adódóan a leletek in situ vizsgálatakor kételyeink támadtak az egyes elemek a nyergen elfoglalt helyzetét, a nyereg típusát illetően, amelyeket csak a lemezek lebontása, és újra eredeti sorrendbe állítása oszlatott el. 28 21 DIENES I.: Folia Arch. XVI. 1964. 86. о. 26. ábr. 22 JÓSA A.: Arch. Ért. 1914. 307. o. XIII. kép 23 SZABÓ J. Gy. : Heves megye műemlékei 1969. 56. 26. t. 24 FETTICH N. : Adatok a honfoglalás kor Archaeologiájához. Arch. Ért. 1931. 81. o. 54. kép, 2. áb. DIENES István: Folia Arch. 1964. 84-85. old. 24-25. kép. 25 FETTICH N.: Arch. Hung. XXI. 56-57. t. 26 FETTICH N.: Arch. Hung. XXI. 58. t. 1. a. 27 DIENES I.: Act. Arch. 1956. VII. LXII. 9. 28 A rekonstrukciót Szálai Zoltán készítette el, amely első kísérlet volt a nyereg helyreállítására. Munkájáért ezúton mondok köszönetet. A rekonstrukció alapját a kápa borító lemezek helyzete és ezek méretei képezték. Közülük a hátsó kápa külső ívének kulcsfontosságú lendületesen hajló két darabból álló csontlemez borítása (11. kép, 23. kép). A kápa bal oldalán levőnek mindkét vége teljesen ép. A nyeregdeszka felőli végén vasszeg maradványát, beívelten elkeskenyedő másik végén pedig a valamivel rövidebb, de ép csonkkal hozzá csatlakozó jobb oldali hasonló lemezt találjuk. Ez utóbbi ugyan részben töredékes, de a két lemez helyzetéből és ívéből megszerkeszthető volt a hátsó kápa középpontja, magassága, illetve a töredékek helyzetéből kiegészítéssel a hátsó kápa teljes szélessége. A sírban, illetve az in situn végzett mérések alapján a hátsó kápa fél szélessége 18 cm, teljes szélessége 36 cm lehetett, magasságát pedig 12 cm-re, tehetjük. E méreteket a hátsó kápa külső ívén a lemezekkel élben találkozva elhelyezett eredetileg 4 darabból készült, félkörívesen hajlott csontszegély méretei és ívelése megnyugtatóan alátámasztották (24—25. kép). A nyereg hátsó kapájának belső ívét a megmaradt csontlemez töredékekből rekonstruálni nem tudjuk. A csontlemezek között található folyamatos indadísszel egymáshoz kapcsolódó egy-egy vasszeggel felerősített csontlemezke (12. kép f—g; 26. kép), amelyekben a hátsó kápa belső ívének darabjait sejthetjük, oly töredékes, hogy abból az ív méretei nem állapíthatók meg. Valószínűnek látszik azonban, hogy erősen ívelt kis átmérőjű ívet keretezhetett. A másik mérhető adatunk az első kápa csontlemezeinek in situ helyzetéből adódik (8. kép). A méretek alapját a jobb oldali teljesebb ép előkápa, a jobb és bal oldali épen maradt lemez közötti távolság, valamint az előkápa bal oldali megrongálódott tükrözéssel kiegészített lemezének helyzetéből adódó távolság képezi. A méréskor az első kápa fél szélességére a hátsó kapához hasonlóan 18 cm-es, teljes szélességére 36 cm-es, magasságára pedig 18 — 19 cm-es adatokat kaptunk. A lemezek sírban talált helyzetéből a két kápa méreteit szinte nagy valószínűséggel meg tudjuk állapítani, a nyereg hosszméreteire azonban, mivel a lemezek függőlegesen roskadtak egymásra, semmiféle támpontunk nincsen. Ezekre legfeljebb a szélességarányokból lehet következtetni. Míg a hátsó kápa dőlésszögét a kettős lemezsor helyzete megközelítőleg meghatározza, az első kápa függőleges állása legfeljebb feltételezhető. 180
