Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 4. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1976)
Nagy Á.: Az Al-Duna menti bizánci városok pusztulása és a balkáni avar hadjáratok (586–626)
medence legrégibb úthálózatát vesszük figyelembe, nincs kizárva, hogy a két avar hadjárat, ha nem is a Kárpát-medencéből indult, de azon haladt át. A dunamenti avar bevándorlás lehetősége a bizánci-gepida határ peremén egyáltalán nem valószínűtlen 39 ; Nagy Tibor meggyőző fejtegetései ellenére sem szabad ma sem teljesen elvetni a Felső-Tisza mentén történő bevándorlás, vagy legalábbis alkalomszerű felvonulás lehetőségét. 40 Mindkét esetben használhatta a frankok ellen vonuló avar sereg ugyanazt a Duna északi partján vonuló utat, amelyen 791-ben Nagy Károly seregének balszárnya vonult fel — éppen az avarok ellen. 41 Továbbá: az a tény, hogy az 566—567. évi háborúban a gepidákkal már a Kárpát-medencében tartózkodó avarság vett részt, valószínűsítheti, hogy a frankok elleni hadjáratok idején a Tisza vonalától északra, valamint esetleg a Duna—Tisza köze északi felén avar tömegek éltek. Ez a lehetőség nem változtat azon, hogy a Kárpát-medencei avar állam létrejöttét 568-tól keltezzük ; a fél évtizednyi eltérést a kora-avarkori régészeti emlékanyag sem tükrözheti. Figyelembe kell azonban ezt az 562—568 közötti, a Kárpát-medencében lejátszódó történeti események vizsgálatánál vennünk. 7. Összefoglalva az elmondottaknak az Al-Duna menti bizánci városok pusztulása kérdésében hasznosítható tanulságait: 1. A régészeti kutatások jelen állása mellett új, nem a birodalom belső életének eseményeiből kiinduló vizsgálatok lehetőségével eddig csak a romániai régészeti kutatások biztatnak; 2. a bulgáriai kutatásokra elsősorban a kései antik és bizánci-kori úthálózat rekonstrukciója és az eddigi összefoglaló numizmatikai kutatások leAz avar—langobard—gepida kapcsolatokra és háborúkra legutóbb: BÓNA I.: A középkor hajnala, Bp. 1974, 81. skk. NAGY T.: Studia Avarica, Antiquitas Hungarica I, 1946, II, 1947. A 791. évi hadjárat eseményeiről részletesen: BONA, L: Cundpald fecit, Acta Archaeologica ASH, 18, 1966, 279 — 325. bontása után támaszkodhatunk e kérdés további elemzésekor; 3. kétségkívül fontos a birodalom egészére jellemző nagy gazdasági és történeti folyamatok tükörképét adó, összefoglaló numizmatikai statisztika, de az egyes városok, szűkebb geográfiai egységek történetét, amelyekre azonosítható írott forrásokkal rendelkezünk, csak saját pénzforgalmuk adataival egészíthetjük ki; 4. függetlenül az avar „honfoglalás" valószínűsített dunamenti útvonalától, úgy látjuk, hogy ennek eseménysora nem jelentett az Al-Duna menti városok életében törést, amelyet a régészeti emlékanyag írott források hiányában igazolhatna ; 5. a Sirmium elfoglalása után (582) eltelt évtized folyamán a vizsgált területre irányuló avar hadjáratok megelőző — határbiztosító célzatúak voltak (,,elővágás"-jelleg); 6. az 591. évi, kifejezetten hódító hadjárattal kezdődik a korai avarkori balkáni hadjáratok sora, amelyeknek stratégiai bázisát Sirmium és Singidunum jelentette; 7. a fentiek alapján, kiindulva a történeti források és a numizmatikai emlékanyag egybevetéséből, az avarok balkáni hadjáratainak két periódusa között az időbeli határt 591-ben vonhatjuk meg. További ilyen irányú vizsgálatainknak két iránya tehát szükségszerűen: a numizmatikai emlékanyag településenkénti lebontása és egyeztetése az írott forrásanyaggal; az írott források adatainak egybevetése a kései antik, rekonstruálható úthálózattal. 86
