Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 4. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1976)

Pálóczi–Horváth A.: Később szarmata sír Lászlófalván

2. A bal boka mellett oldalán fekvő halványzöld üvegpohár, a bögréhez hasonló helyzetben. Pereme kihajló, alja gömbölyű, kúpos testén a felső harmadtól girlandszerű, szabálytalan vonalvezetésű üvegszáldíszítés van. Mag.: 9,6 cm; száj átm.: 6,2 cm (6. kép). A sír megtalálásakor ásóval éppen középen szelték ketté a poharat, ezen a részen apró szilánkokra tört, ezért a felső és az alsó rész csak 1—1,5 mm-es darabon találkozott az összeillesztéskor.

3 3. A bolygatott vázcsontok között, a sír középső részén Antoninus Pius (138—161) dénárja feküdt (4. kép).

4 4. A bolygatott bal combcsont mellett vastárgy felismerhetetlen, morzsalékos töredéke. 5. A sír lábvégének helyén, a bolygatott homokban orsókarikát találtunk, mely piros agyagedény oldaltöredékéből készült. A sírhoz tartozása valószínű. Átm.: 5,4 cm; lyuk átm.: 1,1 cm; v.: 0,8 cm.

5 A rítus és a mellékletek alapján a sírt a késő szarmata népesség emlékének tarthatjuk, az árok megléte halmos temetkezésre utal. Az árokból kiásott földből emelhették fel a lapos halmot, amelynek átmérője az átlagoshoz közel állhatott.

6 A bögre legközelebbi párhuzamait azokban a III. század utolsó harmadában induló és a IV. század közepén záruló temetőkben találhatjuk meg, amelyeket Párducz Mihály Kiszombor-ernőházi csoportként különített el (Tótbánhegyes, Algyő, Csengéié stb.), de a nagyjából ugyanerre az időre keltezhető északalföldi halomsíros csoportra is jellemzőek a jól iszapolt és égetett, szürke vagy piros edények.

7 Bár a csoportbeosztások az újabb kutatások nyomán megváltoztak, a kormeghatározások továbbra is helytállónak tarthatók.

8 Az üvegpohárral csaknem azonos darab, forma, méretek és díszítés tekintetében egyaránt kitűnő 2 Ltsz. 75. 1. 2. 3 A restaurálás T. Bruder Katalin munkája. A restaurálási jegyzőkönyv szerint a tisztítás mechanikusan és desztillált vízzel történt, a ragasztás Eporezittel. A kiegészítéshez fogászati viasz magformát használt, formale választóval. A rendkívül vékony üveget a korrózió olyan mértékben megrongálta, hogy a díszítés vonalában több helyen kilyukadt, ezért szükségessé vált belülről vékony Eporezitréteggel megerősíteni. A forma és a díszítés kiegészítésének anyaga szintén Eporezit. 4 B. Sey Katalin szíves meghatározását ezúton is köszönöm. - Ltsz. 75. 1. 3. 5 Ltsz. 75. 1. 4. 6 PÁRDUCZ M., A szarmatakor emlékei Magyarországon. III. Arch. Hung. 30 (Bp. 1950) 94. 2. ábra. A sír rajza Abb. 2. Die Zeichnung des Grabes 7 Uo. 95, 103-106., CXX. t. 17, 41, CXXIII. t. 7. 8 BONA L, Ein Vierteljahrhundert Völkerwanderungszeitforschung in Ungarn (1945-1969). Acta Arch. 23 (1971) 270-272.; PÁRDUCZ, M., Archäologische Beiträge zur Geschichte der Hunnenzeit in Ungarn. Acta Arch. 11 (1959) 309.