Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 4. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1976)
Lipták P.–Marcsik A.: A Madaras-Téglavető avar temető csontvázmaradványainak embertani jellemzése
A% egyes taxon-kö\épértékek Méretszám (Martin) Méretek és jelzők ; összehasonlítása Szinid (s) Belsőázsiai (ca) férfiak férfiak nők M (N) M (N) M (N) 180,2 (5) 181,4 (7) 175,4 (9) 140,0 (5) 149,4 (7) 145,7 (9) 97,5 (4) 95,0 (7) 94,1 (9) 129,4 (5) 134,2 (7) 120,5 (7) 1339,4 (5) 1415,6 (5) 1350,8 (6) 136,2 (5) 140,5 (7) 131,1 (7) 130,2 (5) 131,8 (6) 119,1 (8) 80,8 (5) 81,4 (7) 72,2 (9) 88,6° (5) 86,0° (5) 86,3° (6) 77,7 (5) 82,3 (7) 83,7 (9) 71,8 (5) 73,6 (7) 68,3 (7) 92,3 (5) 89,9 (7) 82,9 (7) 68,6 (4) 63,2 (6) 64,7 (9) 95,6 (5) 94,4 (6) 91,8 (6) 59,3 (5) 57,8 (7) 55,9 (7) 88,7 (5) 82,8 (7) 88,7 (9) 45,2 (5) 48,5 (7) 52,4 (8) 1. Koponya legnagyobb hossza 8. Koponya legnagyobb szélessége . . . 9. Legkisebb homlokszélesség 17. Basion-bregma magasság 38. Számított koponyakapacitás 45. Járomívszélesség 47. Arcmagasság 48. Felsőarcmagasság 72. Arcprofilszög 8 : 1 Hosszúság —szélességi jelző 17 : 1 Hosszúság—magassági jelző 17 : 8 Szélesség —magassági jelző 9 : 8 Transversalis —frontoparietalis jelző 47 : 45 Arcjelző 48 : 45 Felsőarcjelző 52 : 51 Szemüregjelző 54 : 55 Orrjelző Termet 169 (5) 165 (4) 159 (4) (Lipták—Varga, 1974), valamint a most közölt madaras-téglavető szériából a 7., 31., 36. és 40. sír koponyája. Mindezek alapján a koponya közepesen hosszú, széles, alacsony, brachykran, chamaekran és tapeinokran. Homlokuk közepesen széles, de a jelző alapján stenometop. A koponya körvonala norma verticalisban ovoid, de a szferoid forma is előfordul. A koponyakapacitás az aristenkephalia alsó határán helyezkedik el. Az arc széles és magas, leptoprosop, a felsőarc magas és lépten. Szemüregük nagy, lekerekített, hypsikonch, az orrcsontok homokóra alakúak, az orr kevéssé kiálló és chamaerrhin. Az arcprofilszög alapján az othognathia jellemző. A fossa canina kitöltött, ritkán sekély. Jellemző a mérsékelt alveoláris prognathia. Termetük nagyközepes, 159 cm. A férfiak és a nők adatainak egybevetése után megállapíthatjuk, hogy a nők alacsonyabb koponyájúak, a koponyakapacitásuk valamivel nagyobb, a szemüregük magasabb, orruk kissé szélesebb és általában gracilisabbak, mint a férfiak. A régészeti dokumentáció szerint a feltárt temetőrész sírjai (elsősorban a férfiak) mellékletekben általában gazdagok (aranylemez, aranyveret, szablya, nyílhegyek, tegez, ezüstlemez, ezüst szíjveretek). — A sírleírások alapján korai és késői sírok egyaránt előbukkannak, azonban a biztosan korai avarnak tekinthető sírok száma összesen csak 4. Ezek nagyjából a temető szélein helyezkednek el, egymástól eléggé távol, nagyjából félkörívben, de a többi sírral szerves egészet képezve. Ez a négy sír mellékletekben aránylag gazdag : a taxonómiai analízist csak két esetben lehetett elvégezni, eszerint europo-mongolidok (23. sír, férfi; 55. sír, Juv.). — A tulajdonképpeni mongolidok a temető középső, illetve déli részén helyezkednek el, kivételt a 85. sírszámú szinid jellegű nő képvisel, amely a temetőtérkép északi részén található. Az ÉNy-i részen általában szegényebb mellékletű sírok kerültek napvilágra. — A feltűnően gazdag sírok koponyái jórészt mongolid jellegűek (szinid, europomongolid) ; csak két esetben mutatkozik europid túlsúly (28. és 32. sír), de mindkét esetben a mongolid jellegek másodlagosan kimutathatók (crB-moid; crA-moid). Ezek férfi sírok, míg a mongolid jellegű nőknél a mellékletek szegényebbek. Kivételt a már említett 85. sírszámú szinid nő képez, melynél a vasdarab, vaskés, orsógomb mellett arany fülbevalót is találtak. Nyílhegyek két pamíri típusú férfitól eltekintve mongolid és mongoloid egyének mellett feküdtek. Rokoni kapcsolatokat csak a temető déli részén lehet feltételezni. Az általunk 1-gyel jelzett „család" és 121
