Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Petri E.: A kecskeméti görög kereskedők története a XVIII. században

sogenannten Speculation, und die städtischen Kaufleute und Spediteure ungerechnet — Stock-Unger sind unter den Kaufleuten wenige."

1 A görögök kereskedelmi kapcsolatai igen jelentős múlttal rendelkeznek ,,. . . erst seit der Mitte des 16. Jahrhunderts verfolgen, obwohl sie älter sein müssen, denn es ist anzunehmen dass der Verkehr mit Zentraleuropa seit den byzantinischen Zeiten niemals völlig unterbrochen worden war." A XVI. század elejétől görög kereskedőkolóniák alakultak külföldön. „Diese wohlhabenden griechischen Emigranten bildeten im Ausland die ersten Elemente der neuen sozialen Klasse des neugriechischen Bürgertums und das Vermögen, welches sie angehäuft hatten, samt den Geldern, die sie in die Heimat sandten . . ."

2 Adataink szerint a „görög" elnevezés nem utal kifejezetten nemzetiségre, az általam felhasznált szakirodalom egyöntetűen foglal állást a tekintetben, hogy „görög" szó gyűjtőfogalomként szerepel a forrásokban. Ennek magyarázata, hogy a korszakban dominál a vallási hovatartozás a jövevények megítélésében, így minden portai alattvalót török impériumbeli görögnek hívtak, pedig csak egy részük volt igazán az. Voltak köztük: rácok, bosnyákok, bulgárok, monastiri albánok, kutzo-oláhok vagy cincárok (balkáni, akkor egészen görögös oláhok), macedóniai és drinápoly vidéki görögök, havasalföldi oláhok, moldovánok, örmények s török zsidók is.

3 Nagy tömegű rác volt közöttük, ennek következménye volt talán, hogy a görögöket néhol tévesen rácoknak nevezték, ezért a rácokra vonatkozó adatok egy része görögökre vonatkozik, ez természetesen még tovább bonyolítja a kérdést. A kapitalista fejlődés szempontjából az igazi görögök mellett a legmozgékonyabb elem az örmény volt. Az a tény még tovább bonyolítja a kérdést, hogy ezek mindenütt megjelennek ahol a görögök nagy kereskedelmi forgalmat bonyolítanak le.

4 Felmerül a kérdés: miért éppen a görögökSCHWARTNER Márton : Statistik des Königreichs Ungarn. Ofen 1809. I. 200. 1. (Továbbiakban: Schwartner i.m.) 2 A. VAKALOPOULOS: Geschichte des neueren Hellenismus. IL 1. Türkenherrschaft 1453—1669. Ism. G. 1. THEOCHARIDES: Balkan Studies 1966. 267. 1. (Továvbiakban: Vakoloupoulos im. Balkan Studies . . .) 3 CSATKAI Endre: Rácok és görögök a régi Sopronban. Új Sopronvármegye 1941. IV. 26. sz. nek jutott a kapitalizmus kialakulása idején betöltött jelentős szerep. 2. Kivándorlás a% óhajából A Balkán népeinek történetében jelentős szerepet játszott a török uralom alatt bekövetkező, Európába irányuló vándormozgalom. A külföldön kereskedő görögök képezték az újgörög polgárság első elemeit és: „. . . die ersten finanziellen Kräfte der aufwachenden Nation."

5 A tőke felhalmozása a kelet-nyugati kereskedelmi kapcsolatok vizsgálatakor is komoly jelentőséget tulajdonít a görög kereskedőknek a szakirodalom. „Die Entwicklung der Handelsbeziehungen zwischen Westen und Osten bot den schwer lebenden Bewohnern der griechischen Länder, welche geographisch günstig zu den europäischen Statten lagen, wie Epirus zu Italien, W estma^edonien zu Serbien, Öesterreich und Ungarn, die Möglichkeit auszuwandern im Ausland Handel zu treiben und ihr Schicksal zuverbessern."

6 Macedonia nyugati és déli részeinek lakói közül mindenek előtt a görögség volt az, melyet a török nyomás származás, nyelv és vallás tekintetében közös kötelékben és összefüggő területén nagyobb számban mozdított ki ősi lakóhelyéről. Nyugat-Macedónia déli területeit görögök és cincárok, közös elnevezéssel makedorománok lakták. Ez utóbbiak vezető rétege, a kereskedő elem átvette a velük együtt lakó és ugyancsak kereskedő görögök műveltségét, és elsajátította a balkáni kereskedelem nemzetközi érintkezési nyelvét, a görögöt.

7 4 Az örményeket a korabeli források Armen jelzővel illetik, s egy bizonyos fokig el szokták különíteni őket a görögöktől 5 L. 2. sz. jegyzet. 6

Uo. 7 Ezek a cincár kereskedők a görög kultúra és nyelv átvételével egyidőben érzésben is hasonultak a görögökhöz, úgy hogy később új hazájukban Magyarországon a görögökkel együtt tömörültek kereskedőtársaságokba. A két nép közt fennálló különbség ellenére a cincárok hazájukban és nálunk is összefogtak a görögökkel. Macedóniában bizonyára a töröktől elszenvedett azonos sanyargatások, Magyarországon pedig a kisebbség érzése és a közös érdek kovácsolta össze őket, olyannyira, hogy a magyar történettudomány is ebben a tágabb értelemben használja mindig a görög elnevezést. 19