Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

Mezősi K.: Kiskunfélegyháza településtörténete a XVIII. századi társadalma

müve különböző megyékben: Pest, Szabolcs, Bihar, Temes, Bács és Bodrog megyében 9 Félegyháza nevét sorolja fel a 1Л—15. századból, okleveles adatok alapján. Hazánk területének egymástól távoleső vidékein, de jellegzetesen csak az Alföldön vagy ennek peremén találjuk ezeket a Félegyháza nevű helységeket. A török hódoltság korában nagyrészük végképp el is pusztult. Egyedül a Bihar megyei Félegyháza élte túl népesen a török pusztítás századait, s a kiskunsági Félegyháza települt újjá a török kiűzése után. A helynév írása a középkorban minden esetben, következetesen Félegyhá^- így a régi Kiskunfélegyházáé is: Feelegyha^ (1389) és Felegha^ (1428). Kétségtelen, hogy mindazok a helységek, amelyeket Fêlegyhâsç-аак neveztek el, a nevüket templomuktól kapták. Az egyhát^ szó „szent" házat, templomot jelentett. Számtalan régi helynevünkben előfordul más összetételben is, mint: Fehéregyháza, Veresegyháza, Sáregyháza, Derekegyháza, Kétegyháza stb. Az összetett szó első tagja minden esetben az egyház, templom valamely tulajdonságát, sajátságát fejezi ki. Ilyen jelző a Félegyház névben előforduló féls^ó is. Kiskunfélegyházán a fél szónak a népetimológia azt a jelentést adta, hogy mikor a város 1743-ban megtelepült, az Ellésről jött lakosság féltetejű fatemplomát is magával hozta. Erről nevezték el az új községet. Ez a magyarázat azonban nem számolt azzal, hogy az új község már a félegyhá%i pusztán települt, ennek a nevét vette fel, s ez a név okleveles bizonyság szerint is már több mint 350 évvel előbbi időbe nyúlik vissza. Bedekovich Lőrinc, a Jászság és Kunság jeles mérnöke, térképrajzolója, leírója a 18. század végén készült, „Jászok és kunok ismerete" с kéziratos művében a Félegyháza helynév eredetéről ezt írja: „nevezetét vette itten régente az ellenség dühössége után félen megmaradóit puszta templomátul, vagy Egyháziul."

37 Ő tehát a templom félig elpusztult állapotából magyarázza a helynév eredetét. Itt azonban megint csak az a helyzet, hogy a helynév előfordulása megelőzi a török pusztítás idejét. S^erelemhegyi Tivadar, Kiskunfélegyháza múlt századi történetírója az oszmanü török „fele" és „cha%i" szavak összetételéből igyekezett megmagyarázni a Félegyháza helynév eredetét. Ez a két török szó „nagy helység"-et jelent. Ez a származtatás megint csak azért hibás, mert a Félegyháza helynév sokkal régebbi mint az oszmán-török hódítás. Móra Ferenc is említi Horger Antal nyelvtudósnak azt a magyarázatát, hogy miként a mai Földeák helynév hangváltozással a régi Filepdeák helynévből alakult ki, úgy a Félegyháza helynév első tagjában is a Filep, Fülöp személynevet kereshetjük, s ez rövidült Fél szóvá. Ez az analógia azonban nem meggyőző, már csak azért sem, mert a középkorból ismeretes valamennyi Félegyháza nem valószínű, hogy ilyen hangváltással nyerte el korán, oklevelekben előforduló alakját. Másrészt a helynév régi írása, a kettőzött e betű arra enged következtetni, hogy már a 14. században is fél szónak ejtették a helynév első tagját. A Bihar megyei Félegyháza helység nevének eredetét fakó Zsigmond a filia, vagyis leányegyház szóban látja.

38 E szerint a Félegyháza nevű helységek valamely szomszédos nagyobb egyháznak voltak a filial, leányegyházai. Ez a magyarázat mind a hangtani lehetőség, mind a régi egyházi kapcsolat miatt elfogadható is lenne. Történelmileg igazolható azonban, hogy a középkorban megkülönböztettek egés% egyházakat és fél egyházakat. így ennek a dimidium (valaminek a fele) szóban kell látnunk a Félegyháza helynév első tagjának eredetét és jelentését. II. Ulászló 1498. évi törvényeinek 53. cikkelyében arról rendelkezett, hogy a főesperesek székesegyházi adóként az egés% egyházaktól egy forintot, a fél egyházaktól fél forintot kapjanak („Cathedraticum censum, archidiaconi ab integris ecclesiis unum florenum, a mediis ecclesiis dimidium accipiant.").

39 A középkorban tehát az egés% egyházaktól (ecclesiae integrae) határozottan megkülönböztetik a fél egyházakat (ecclesiae mediae). Egész egyházaknak azokat tekintették, amelyeknek külön papjuk, keresztelő kútjuk, a templom körül temetőhelyük volt. A fél egyházak mindezeket valamely szomszédos nagyobb egyházban találták meg, tehát ezeknek voltak a filiái, leány egyházai.* ° Az összes Félegyháza helynevek, így a mai Kiskunfélegyháza ez utóbbi adatokban, régi egyházi viszonyokban megnyugtató magyarázatot kapnak л fél szó jelentésére, helynevük eredetére. Kiskunfélegyházá37 A kéziratos munka a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum birtokában van. 38 JAKÓ Zsigmond: Bihar várnegye a török pusztítás előtt. Bpest, 1940. 242. 1. 39 Corpus Juris Hungarici — Magyar Törvénytár, 1000—1526. Bpest, 1899. 624—625. 1. 40 BUNYITAY Vince: A váradi püspökség története. Nagyvárad, 1884. Ш. köt. 243.1. 349