Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)
Kőhegyi M.: Szabó Kálmán emlékezete (1886–1963)
dítésekhez. 142 A bizonyára rövidített, de még így is vaskos kéziratot kitevő ásatási beszámoló végül is hat évvel elkészülte után látott napvilágot. Közben, a már korábban megkezdett levéltári munka eredményeit felhasználva, lényegében tanácsülési jegyzőkönyvek alapján megírta Kecskemét szőlő- és gyümölcstermelésének múltját. A kis kötetben a szőlőművelés és értékesítés szinte minden mozzanatáról (telepítés, lakás, kunyhó, szerzés, érték, csőszök, művelés, szüret, szőlő- és gyümölcsfajták, bordézsma, kurtakocsmáskodás, város kocsmái, borkezelés, vétel, borbíró, pálinka) szó esik. A jobb megértést a mellékelt táblák segítik elő, melyeken a szőlőművelés eszközeit mutatja be. 143 Szerteágazó érdeklődését bizonyítja, hogy 1938ban A\ Alföld régi malmai-tó\ tartott előadást. 144 Sajnálatos, hogy e tárgykörből csak két rövid dolgozata jelent meg, az is egy, illetve két évtizednyi késéssel. 145 A malmokról vaskos, sajtórakész kézirata volt, de ez elveszett, vagy ezideig lappang. Akik még látták, páratlan értékű feldolgozásnak tartják. 146 Szerencsére a Készletek a% Alföld régi juhászaidból című, 147 1941ben tartott előadásának szövege megjelent. 148 Tudományos munkáját, ásatási tevékenységét Papp László múzeumhoz kerülése nagyon elősegítette. 14a Munkájával meg lehetett elégedve, mert véglegesítését támogatta, sőt annak módozatairól Sőregi Jánostól, a debreceni múzeum igazgatójától kért felvilágosítást. 150 1937-ben a város — bizonyára Szabó Kálmán szorgalmazására — megszervezi a múzeumsegédőri állást. A IX. osztályba sorolt állás, megfelelő várakozási idő után a VIII. osztályba megy át s ekkor múzemőrré lép elő a kinevezett. A közgyűlés leszögezi: „A múzeumőr kötelessége, a múzeummal kapcsolatos összes teendők végzése, a gyűjtő-, feldolgozó munkában való részvétel, az igazgató irányítása és utasításai szerint. Akadályoztatása esetén helyettesíti a múzeum igazgatót és szükség esetén az alkönyvtárnokot is. A város polgármesterének rendelkezése alapján valamely feladatkör önálló megoldására, vagy a múzeumi-gyűjtemény valamely részének tudományos feldolgozására is kötelezhető." 151 Ez utóbbi rendelkezés és lehetőség-adás következtében láttak azután napvilágot Papp László dolgozatai, melyek mindmáig használható anyagot közöltek középkori házaink beosztásáról, felszereléséről. 152 Láttuk, hogy az 1920-as évek második felében — minden bizonnyal a kecskeméti kongresszuson részt vevő régészek és ethnographusok személyes biztatására — Szabó Kálmán érdeklődése a középkorban elpusztult környező falvak felé fordult. A Duna— Tisza köze tatárdúláskor és a török hódoltság alatt elpusztult községeinek, a középkori templomoknak és a körülötte fekvő temetőknek feltárásában Szabó Kálmán inkább néprajzi, mint régészeti feladatot látott. A később kötetben publikált leletek leírását mintegy néprajzi tanulmányai kiegészítésének szánta. 153 Jól példázza ez a kötet, hogy a néprajz és a régészet együttműködése milyen termékeny eredményre vezethet. Szabó Kálmán hittel vallotta, hogy nincs két összetartozóbb karaja a tudománynak, mint az etnográfia és az archeológia. A régészet : megkövesedett néprajz, és a néprajz: élő régészet. Világosan látta, hogy egymás nélkül elbicegnek ugyan, de járni 142 Hekler Antal levelei (Kelt 1931. augusztus 26. és 1934. január 29., január 27.) KJMA — Szabó Kálmán hagyaték. 143 SZABÓ Kálmán : Kecskemét szőlő- és gyümölcstermelésének múltja. Kecskemét, 1934. 144 Társulati ügyek. Ethn. 1938. 448. 145 SZABÓ Kálmán: Kecskeméti szélmalmok. Hajnalodik, 1944. 165—169. Ua. : Zsákhúzó a tornyos szélmalmokban. —Néprajzi Közlemények, 1956. 5—13. 146 Az 1961-ben elhunyt Holczer József rajzolta a kötet ábráit. Egykori restaurátora mesélte, hogy a malmok felgyűjtésével heteket-hónapokat töltöttek, még a Dunántúl vonatkozó emlékeit is megtekintették. Szabó Kálmán leányának állítása szerint a kézirat többszáz oldalnyi szövegből, ábrából, fényképből állott. 147 Ethn. 1941. 162. 148 SZABÓ Kálmán: Kecskemét pásztorélete. I. Juhászat. Néprajzi Értesítő, 1943. 1—62. 149 SZABÓ Kálmán nagyarányú ásatási tevékenységét kétségtelenül előmozdította, hogy ebben az időben került Papp László a múzeumhoz. Az egykori ásatási jegyzetek elvesztek s így a kettőjük munkáját különválasztani ma már nem tudjuk. Éppen ezért, amikor a kecskeméti múzeum ásatási tevékenységéről írunk, mindkettőjük eredményeit vesszük számba. Elképzelhető, hogy Papp László önállóan vezetett ásatásokat a későbbiek során (erre van is szóbeli emlékezésünk), de az is kétségtelen, hogy ez a kecskeméti múzeum keretén belül történt. Hálásak lennénk, és középkori faluásatásaink kutatástörténete is megkívánná, ha Papp László összefoglalná a Duna-Tisza közén folytatott ilyen irányú tevékenységét. A következő helyeken ástak: Bene (2 helyen) Baracs, Adacs, Kisbalási, Kerekegyháza (2 helyen), Ballószög, Ágasegyháza, Orgovány (3 helyen), Páhi, Nagybócsa, Mizse, Lajos, Kecskemét, Matkó, Jakabszállás, Bugac, Felsőmonostor, Alsómonostor, Móricgát, Szánk, Galambos, Ferencszállás (2 helyen) Pusztapéteri, Borbás, Kocsér, Szentkirály, Felsőalpár, Szcntlőrinc, Tiszaug, Újfalu, Pusztaszer. 150 SÓREGI János levele (Kelt: Debrecen 1937. január 13.) KJMA Szabó Kálmán hagyatéka. 151 BKML Kgy. jkv. 105/1937. 152 pApp László: Ásatások a XVI. században elpusztult Kecskemét-vidéki falvak helyén. Néprajzi Értesítő, 1931. 137— 151. — Ua. : Adalékok az alföldi ház és tüzelőberendezések történetéhez. Néprajzi Értesítő 1939. 389—390. 153 SZABÓ Kálmán: Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Budapest, 1938, 447
