Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

Égető M.: A szőlőművelés átalakulása a századfordulón a Solt-Vidéken

. '•••'• : ••;•'•••'.' 10. kép. Puttony, Dunapataj 10. Bild. Butte, Dunapataj 10. Hotte, Dunapataj ték a szőlőkbe és kint tiporták el. A hordókba szűrt mustot és a kitiport törkölyt viszonylag könnyebben szállították, mint a szőlőt vagy csömögét. Dunaföldváron is, a páskomok kiosztása után, aki sok szőlőt telepített, legtöbbször a „s^öllöben szüretelt." Csak a mustot és a törkölyt szállította a pincéhez. Tasson, Szalkszentmártonban a kapáshá^nál tiportak. A lugzót kocsira tették, alája a földre a kármentőt. (11. kép). Mindig zsákban gázoltak. Pakson, ahol ebben az időben már megvoltak a présházak, mindig ott dolgozták fel a szőlőt. Nagyobb szőlők esetén külön taposó-napszámosokat fogadtak. Ezeknek igen jó bért fizettek. Egy 4-5 holdas szőlőben egyszerre három-négy ember is gázolt. (Szabadszállás, Fülöpszállás, Izsák, Kunszentmiklós, Paks.) (12. kép). A gyári prések elterjedése előtt, már a nyolcvanas években készítettek falusi bognárok, ügyeskezű furófaragó emberek préseket. Mintául a régi középorsós sajtók szolgáltak. A szőlőművelésben bekövetkezett változásoknak azonban már nem feleltek meg ezek a nehezen mozdítható, nagy tölgyfaalkotmányok. Ezt kiküszöbölendő, az új préseket a súlyos tölgyfatalapzat helyett négy lábra állították. A kifolyó must felfogására vékonyabb, deszkából készült láda szolgált. Az orsók eleinte ezeknél is fából készültek. A kilencvenes években felváltotta a vasorsó, majd a gyári pré11. kép: "Gázoló," Szabadszállás. M 1:10 11. Bild. Der Watende, Szabadszállás. M 1:10 11. La cuve de foulage („gázoló"), Szabadszállás. É.: 1 -.10 12. kép: "Gázoló," Kunszentmiklós. M 1:20 12. Bild. Der Watende, Kunszentmiklós M 1:20 12. La cuve de foulage („gázoló"), Kunszentmiklós. É. : 1

:20