Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 1. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1972)

H. Tóth E.: A kelebiai kincslelet fémtárgyainak ötvöstechnikai vizsgálata

H. TÓTH ELVIRA A KELEBIAI KÍNCSLELET FÉMTÁRGYAI N AK ÖTVÖ S­TECHNIKAI VIZSGÁLATA* Feladatom az ásató felkérésére a leletben előforduló technikai eljárások rövid összefoglalása volt. A lelet darabjainak részletes egyedi ismertetésétől azonban, részben a feladat korlátozottsága, részben­mennyisége miatt— közel 100 darabból áll a lelet, — idő és hely hiányában el kell tekintenünk. Elkerülhe­tetlen azonban az összefoglaló törekvés ellenére is néhány technikai szempontból fontosabb tárgy vázlatos ismertetése. A lelet zömét préseléssel készült lemezek és lemez­töredékek 21 db, másrészt több tucatnyi félgömb­alakú préselt részekből összeállított gombok alkot­ják. Bár maga a préselés eljárása rendkívül egyszerű de e technika semmi esetre sem lebecsülendő, ha figyelembe vesszük, hogy a rendkívül változatos díszítő lemezek és a gombok egy része bonyolult szabályosan szerkesztett, s rendkívül gondosan szinte kifogástalanul megmunkált verőtövek nyomán készült. Legalább is a veretek — leszámítva a későbbi sérüléseket és deformálódásokat — semmiféle a verőtövektől származó megmunkálási fogyatékos­ságot nem mutatnak. A lelet verőtöveinek minősége valószínűleg meghaladta az általunk eddig ismert és vizsgált hazai verőtövek kivitelét. A lelet préseléssel készült darabjai kivétel nélkül negatív formában készültek, azaz a tárgyak előlapja, mely a verőtővel közvetlenül érintkezett, élesebb rajzolatú. A 0,2 mm vastag lemezeken a préselés után kevés alkalommal végeztek poncoló szerszám­mal igazításokat, s a préselés következtében megride­gült és elvékonyodott fém viszont emiatt olykor át is szakadt. * E. H. Tóth: Die Goldschmiedtechnische Untersuchnung des Schatzfundes топ Kelebia. Acta Antiqua et Archaeologica Szeged 14, 1971. A préselt veretek nagyrészét aranyozták, s ez egy bronzgomb kivételével nem arany füsttel történt. Ez utóbbin ugyanis az aranynyomok csak a mély részeken maradtak fenn, s szélük rojtosan felperdült, míg a teljes felületen vagy részlegesen aranyozott leleteken és gombokon egyenletes megkopást figyel­hetünk meg. Ezek aranyozása nem pereg le annak ellenére, hogy sok tárgyon a használat következtében már csak leheletfinom árnyalatnyi színt ad. Ez utóbbi­ak aranyozása tehát minden valószínűség szerint nem aranyfüst ráolvasztásával történt. Néhány veretet préselt szegecselt rátétes díszekkel egészítettek ki, míg a többit változtatás nélkül fel­varrták. A méretben és formában rendkívül változatos gombok készítésüket illetően lényeges technikai eltérést nem mutatnak. Attól függetlenül ugyanis, hogy alakjuk félgömbös, hosszúkás, gömbszelet, vagy préselésük sima, granulált munkát utánzó, vagy áttört rozetták hálózatából tevődik össze, vagy éppen finoman díszített geometrikus elrendezésű; kivétel nélkül két préselt rész összeforrasztásával készültek, olykor kezdetleges, néha egész tökéletes kivitelben. Néhány darabon az összeillesztés helyét sima, vagy gyöngyözött drótkerettel fedték el. Eltér ettől az általános készítési módtól a lelet három áttört gótikus díszítésű, aranyozott, ezüst gombja, melynek előlapja homorú, préselés után áttört díszítését kivágták, majd peremét visszahajtva éleit bereszelték és az ugyancsak félgömbös alapra karomszerűen ráerősítették. A gombok füle bordázott szalagból, vagy három­szögletű drótból készült. A felsoroltakhoz viszonyítva elenyészőnek tűnik a poncoló szerszámmal készült vagy díszített darabok száma, így a lelet egy nagyobb és egy kisebb gomb 215

Next

/
Thumbnails
Contents