Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 1. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1972)

H. Tóth E.: A kelebiai kincslelet fémtárgyainak ötvöstechnikai vizsgálata

párja készült csupán erőteljesebb domborítással, amelyet felületén szabálytalanul vonalbeütéssel tettek plasztikusábbá. Poncolással, illetve apró gyöngysor díszítéssel készült a lelet egyik legkezdetlegesebb darabja, egy téglalap-alakú ezüst lemez. Ezzel kapcsolatban azonban felvetődik a kérdés, hogy ez esetben a lelet archaikus, korai darabjával, vagy a készítő technikai fogyatékosságával kell-e számolni. A lelet néhány további darabja, melyre az alábbiakban térünk ki, az utóbbi lehetőség mellett szól. Elképzelhetőnek tartjuk például, hogy e lemezen rendkívül kezdetleges formában az egykorú filigrán díszű munkák tükröződnek vissza (1. kép) E csoportba sorolhatók még a cizellálással díszített lemezes gyűrűk, (2. kép) és a lelet egyik kiemelkedő darabja a nyolcágú áttört bronz és ezüstlemezből készült csat. (4. kép) Ennek készítését a következőképpen rekonstruálhatjuk. A gondosan megszerkesztett rajzot az ezüst és bronz lemezre vitték, majd ezeknek kivágása után széleiket reszelővel finomították és az ezüstlemez felületét cizellálták. (Ez utóbbi nem túl gyakorlott kézre vall, a vonalak szálkásak és több alkalommal megcsúszott a készítő kezében a poncoló szerszám. (3. kép). Díszítés után a két lemezt szegecseléssel erősítették össze. A „liliomos" ágak közötti oválisán szétkalapált kisebb nyúlványok a darab megmunkálásához képest rendkívül durva és a végükön sötét olykor köralakú korrodeált felületet mutatnak. Ennek alapján fel kell tételeznünk, hogy e helyekre forrasztással szerves ragasztó anyaggal fém, vagy egyéb (üveg, gyöngy?) díszt próbáltak felrögzíteni hasonlóképpen az Ernestházi lelet öntött díszcsatjához, mely a 2. kép 216