Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 1. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1972)
Pálóczi-Horváth A.: A felsőszentkirályi kun sírlelet
We^teg fratribus suis patruelibus . . ."). 127 Az adományozást Bőcsör tia Péter kérte azzal az ígérettel, hogy ott megszállani és keresztény módra élni akarnak. Az addig üresen álló falvak birtokába a budai káptalan iktatta be a kunokat, határjárás eszközlése mellett. Az adományozásról és a beiktatásról szóló okleveleket 1356-ban a király hitelesen átírva, kiváltságlevél alakjában kiadta. 128 Ezek az okleveles adatok szolgáltak támpontul az eddigi kutatás számára, hogy a sírt a XIV. század közepére keltezze, s az adományozott kunok valamelyikével azonosítsa. 129 Láttuk, hogy az öv még a XIII. században készülhetett, a temetkezés időpontját nehéz lenne több mint fél évszázaddal későbbre, 1354 utánra tenni, de ez nem is szükséges. Nem képzelhető el, hogy a megadományozott kunok bármelyike is így temetkezett volna, amikor az oklevél az adományozás feltételeként hangsúlyozza a keresztény módon élést, tehát az ígéretet be is kellett tartani. Bőcsör fia Péter és rokonsága Szentkirály és Mindszent területén valóban megtelepedett, amit közvetve későbbi okleveles adatok is igazolnak. 130 A temetkezés tehát 1354-nél korábbi, legalább egy vagy két nemzedékkel az adományozás előttre keltezhető, ebből következik, hogy korábban is laktak itt kunok. Szentki127 Gyárfás I., A jász-kunok története. I— IV. (Kecskemét— Szolnok—Bp. 1870—1885) III. 78—79, 489. 128 Gyárfás I., i. m. III. 78—81, 489—495. 129 Szabó K., i. m. 72, 75.; Éri I., i. m. 149. 130 1493-ban II. Ulászló a szentkirályi és mindszenti kun nemesek kérésére Lajos király 1356-ban kelt adományozási oklevelét hitelesen átírva megerősítette {Gyárfás I., i. m. III. 81, 706—707.). 131 Az 1279. augusztus 10-i oklevél, az ún. II. kun privilégium megengedi a kunoknak a tatárjárás óta üresen maradt földek felosztását {Gyárfás I., i. m. II. 340, 440). 132 CNH. 297. [B. Kiss János (Lászlófalva) birtokában]. 133 Wen Z el G., Árpádkori Új Okmánytár. IV. (Pest 1862) 336— 337.; Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum. I— II. Szerk. Szentrály és Mindszent a tatárjárás óta állhatott üresen, a kunok már a XIII. században megszállhatták. 131 Bőcsör tia Péter 1354-ben a király elé járulva birtokjogi szempontból óhajtotta törvényesíteni a tényleges települési helyzetet. A késő középkori Szentkirály falu települési jelenségei és régészeti leletei — 1969—1971. évi ásatásunk tapasztalatai szerint — a XIV. század közepén meginduló életről tanúskodnak. A XIII. századi kun szállás is ezen a helyen vagy közvetlen környékén állhatott: a középkori falu szélén homokbányászáskor V. István pénze került elő. 132 Az Árpád-kori Szentkirállyal azonosítható települést pedig, innen kb. 3,5 km-re ÉNy-ra, terepbejárásunk megfigyelései szerint a tatárjáráskor elhagyták lakosai, (l.kép). Lászlófalva—Szentkirály szomszédságában egymás közelében két olyan helynév is fennmaradt, amelyek Arbu^ és Turtel, a XIII. század végén élt kun főurak személynevéből származtathatók: Kocséron Árboc tó található, Törtei község neve pedig megegyezik a középkori Thrfhe^aIIas-sal. 1S3 A kunok nemzetségi megtelepedési rendszerének ismeretében feltételezhető, hogy Arbuz, Törtei és a Szentkirályon eltemetett kun szállásának szomszédsága a birtokosok vérségi, esetleg feudális kapcsolatát jelenti. 134 pétery E., (Bp. 1937—1938) II. 45.; Reizner }., Szeged tör ténete. I—IV. (Szeged 1899—1900) IV. 42—43.; Rásonyi' L., Les noms toponymiques du Kiskunság. Acta Linguistica Hung. 7(1957) 79—84.; Ua., Les anthroponymes comans de Hongrie. Acta Orient. Hung. 20(1967) 136, 146. Dienes István szíves lektorálását és munkámhoz nyújtott baráti segítségét ezúton is köszönöm. — Ilse 'Fingeriin nemrég megjelent nagyszabású összefoglalásához [Gürtel des hohen und späten Mittelalters. (München 1971)] a kézirat lezárása után jutottam hozzá. A könyv gazdag adatanyaga is alátámasztja, hogy kun öveink balkáni analógiákkal együtt az európai övek külön csoportját képezik. További kutatást igényel azonban e régészeti leletcsoport műhelyeinek meghatározása. Az adott történelmi helyzetben Magyarország mellett a XIII. századi Bizáncra is kell gondolnunk, ahonnan — a latin császárságban uralmon levő francia lovagok révén — szintén származhatnak a kígyóspusztai és a felsőszentkirályi övkeresztény lovagi kultúrát idéző vonásai. 202
