Pásztor Emília (szerk.): Sámánizmus és természethit régen és ma - Bajai dolgozatok 23. (Baja, 2019)

Kerezsi Ágnes: Az állatáldozat jellegzetességei az oroszországi finnugor népeknél

A probe into the spiritual life of prehistoric people, a reflection of shamanism in archaeology Obi-ugorok A zsákmányoló gazdálkodást folytató obi-ugorok, azaz a hantik és a manysik kötelező és évenként ismétlő­dő jelleggel tavasszal és ősszel, a halászat kezdetekor és befejezésekor, illetve késő ősszel a vadászszezon előtt, majd tavasszal a vadászszezon után mutattak be áldozatot. Ezen áldozatok tulajdonképpen a ter­melési kultuszokhoz sorolhatók, mert főleg az erdő és a víz helyi szellemeinek mutatják be őket, fő céljuk jóindulatuk elnyerése, s ezen keresztül a vadászat és halászat sikerének biztosítása. A gazdasági ciklus elején hozott áldozatok engesztelő jellegűek, a végén bemutatottak pedig a hálaadó altípusba sorolhatók. A szer­tartásokon szigorúan csak az azonos területi védőszellemet tisztelő férfiak, esetleg kisfiúk vehettek részt. Az időhöz kötött áldozatbemutatások közé tartoznak még a legfőbb isten, Numi Torum, valamint a Nap és a Hold a tiszteletére végzett áldozatok, melyeket Csernyecov V. N. 1920-as évekből származó tudósítása szerint a manysik évente kétszer, decemberben és július elején mutattak be (CSERNYECOV 1927: 21). E kategóriába sorolható még a közösségi istenség számára rendezett áldozati szertartás, melyet az adott közösség tagjai az év egy meghatározott napján rendeztek meg. Ezt az ünnepet nem feltétlenül ülték meg minden évben, volt rá eset, hogy csak két-három évenként. Az áldozat itt is engesztelő volt, hiszen az emberek az őket védelmező istenség vagy bálvány alakú szellem jóindulata elnyerése érdeké­ben mutatták be azt. A Tromagan és mellékfolyói, illetve az Agán és a Pim mentén élők egyik legnagyobb segítőszelleme a Tromagan-Öreg, akinek a tiszteletére rendszeresen mutatnak be még napjainkban is állatáldozatot az itt élő emberek . Az ő elbeszéléseikből tudom, hogy háza a Tromagan folyó partján, az erdőben egy magaslaton áll, abban található ember alakú fabálványa, melyben a védőszellem lakozik. Az ő feladata segíteni, védelmezni a neki hódoló hantik életét, boldogságot, egészséget, jólétet biztosítani számukra. Míg azonban a családi áldozati szertartásokon nők, férfiak egyaránt jelen lehetnek, a Tromagan védőszellemének bemutatott áldozaton kizárólag csak az ehhez a közösséghez tartozó férfiak vesznek részt, és a szertartást csak sámán irányíthatja. Nem véletlen, hogy ezeken a szertartásokon személyesen nem vehettem részt, csak adatközlőim elmondásából ismerem azok menetét. A Tromagan folyó köze­lében élő családok a mai napig évente kétszer tartanak a védőszellem tiszteletére áldozati szertartást, tavasszal, még mielőtt elkezdődik a halászat és ősszel a vadászat kezdete előtt. Míg odahaza egy-egy rén­szarvast áldoznak, addig a nagy közösségi áldozati szertartás során jóval több a feláldozott állatok száma. 256 //////////////////////^^^^

Next

/
Thumbnails
Contents