Pásztor Emília (szerk.): Sámánizmus és természethit régen és ma - Bajai dolgozatok 23. (Baja, 2019)

Pásztor Emília: A bronzkori hidelmek és a természet kapcsolata a Kárpát-medencében

A bronzkori hiedelmek és a természet kapcsolata a Kárpát-medencében A régészeti [eletek nem bizonyítják szervezett, egységes vallás jelenlétét a Kárpát-medencében (erre utaló je­lekkel talán csak a késő bronzkori ur­namezős kultúra leletanyagában ta­lálkozunk), így feltételezhetjük, hogy a bronzkori ember hitvilága sok ha­sonló vonást mutat a hagyományos, természetközeli életmódot folyta­tó népek hitvilágával. Ez az emberi környezetet az élettel felruházott és élettelen elemek olyan természetes egységeként fogja fel, amelyben sok elem rendelkezik spirituális hatalom­mal Az ember törekvése, hogy a kö­rülötte lévő világgal való folytonosan változó kapcsolata kiegyensúlyozott, számára előnnyel járó legyen. Ebben a kapcsolati rendszerben a szakrális és a profán között nincs éles határ. Az antropomorf istenábrázoiások feltűnő hiánya a bronzkori Kárpát-medencében is ezt a feltételezést erősíti. A régészeti leletek, jelenségek értelmezéséhez azonban nemcsak a kelet-mediterrán és közel-keleti fej­lettebb kultúrák hatásait kell tanulmányoznunk. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a helyi népesség szellemi örökségét sem. Ennek lehetséges felderítéséhez a néprajzi, kulturális antropológiai kutatások nyújthatják az alapvető segítséget. Bár az ősrégészeti jelenségekhez néprajzi analógiákat felajánló kutatások kiváló alapul szolgálnak az elméleti vitákhoz, eredményeik azonban nélkülözhetetlenek, ha szellemi tartalommal is szeret­nénk feltölteni a leleteket (Alberti - Marshall 2009). Fig. 15. Drawing by Henri Breuil about the rock painting. 15. kép Henri Breuil rajza a sziklafestményről. 18 /////////////////////////^^^^

Next

/
Thumbnails
Contents