Pásztor Emília (szerk.): Sámánizmus és természethit régen és ma - Bajai dolgozatok 23. (Baja, 2019)
Pásztor Emília: A bronzkori hidelmek és a természet kapcsolata a Kárpát-medencében
A bronzkori hiedelmek és a természet kapcsolata a Kárpát-medencében Egy közösség jóléte érdekében sokszor kell olyan feladatot elvégezni, amely különleges tudást kíván. Emberek, állatok gyógyítása, időjárásvarázslás, az egész közösséget érintő események szervezése és lebonyolítása, rendszeres áldozatok időpontjának, helyszínének meghatározása, nehéz időkben a közösség jövője érdekében áldozatok bemutatása, jövendőmondás stb. A kérdés az, hogy a bronzkori Kárpát-medencében vajon egy paphoz vagy inkább egy sámánhoz hasonló specialistát feltételezzünk-e erre a célra. Brian Hayden a két szerepkör között az alábbi módon tesz különbséget: „A sámán egy olyan személy, akinek felül kell kerekednie a természet erőin és a szertartás során be kell bizonyítania, hogy képes uralkodni rajtuk, tehát nagyobb hatalommal, erővel rendelkezik... ez igencsak különbözik attól, amit egy pap tesz. A szervezett vallások egyik legjellemzőbb vonása, hogy a gazdaságot és politikát igyekeznek az ellenőrzésük alá vonni." (Hayden 2003, 57). Sámánok megtalálhatók komplex közösségekben is, de papok csak egy olyan hierarchikus társadalomban, ahol a tételes vallás már egyértelműen kialakult, intézménnyé vált. Papi réteg elkülönüléséhez egy közösségben bizonyos társadalmi, gazdasági és ideológiai feltételek teljesülése szükséges. Pl. elkülönült gazdaság letelepedett Fig. 16. Headdress found at Star Carr in England. © Museum of Archeology and Anthropology, Cambridge. 16. kép Az angliai Star Carr lelőhelyen talált fejdísz. © Museum of Archaeology and Anthropology, Cambridge.
