Kothencz Kelemen (szerk.): Migráció és hagyomány-formálódás a történeti Duna-Tisza közi nemzetiségek népéletében - Bajai dolgozatok 22. (Baja, 2018)
Fehér Zoltán: A magyar Bátia és a rác Bacsina összeolvadása, a rácok katonás letelepedése
Az 1763-as Rutkay térképen Bátya nagyjából köralaprajzú belterületét két egymást keresztező utca osztja négy részre.33 Az egyik „utca” Ény-Dny, a másik Ek- Dk irányú. A házak ezek mellett sorakoztak. E térképen több falu hasonló szerkezetűnek van ábrázolva, tehát meglehet, hogy csak egy sémát alkalmazott a geográfus. Ha a térkép hiteles, Bátya a szalagtelkes típus keresztutcás falu alcsoportjába tartozott volna.34 Valószínűnek látszik azonban, hogy az 1783-ban készült I. katonai felvétel már valósabb képet mutat Bátiáról. Vagy húsz év alatt tökéletesen más alaprajzot, a halmaz falu egy sajátos alcsoportjának elrendezését vette fel a falu? A korábbi néprajzi felfogás szerint a rendezetlen halmazfalu volt az általános régi falvaink alaprajzi elrendezésében. Ezekről Győrffy István ezt írta: „A kertes községekben ... eredetileg nincs utca, illetőleg azt is mondhatjuk, hogy mindenütt utca van, mert nem lévén kerítés, bármely irányban keresztül-kasul lehet járni a házak között.”35 Az említett két térképen viszont Bátya belterülete nagyjából kör alakú, és szerkezete nem a halmazfalu képét mutatja, de nem is az utcás szalagtelkes falu ideális beosztását, pedig ekkor már több mint tíz éve bevezették az úrbáriumot, amelyben, mint Hofer Tamás írja: „határozottan fölismerhető az utcás, szalagtelkes falu képzete, bár a település formájáról közvetlenül nem intézkedik”.36 Északról és délről út határolja, és belül öt utca osztja hat részre. Minden falurészben a házak többé-kevésbé az utcák mellett sorakoznak, de az általuk bezárt területet kerítések nem szabdalják udvarokra. A hatvanhét ház közül az északi két falurészben 10 és 11 épület helyezkedik el, de ez utóbbiban a tizenegyedik jóval nagyobb a többinél. Ez lehetett a német katonai parancsnok, esetleg Jánosy földesúr vagy más rangos ember lakása. Középen 20 ház állt. (Kétszer tíz.) A Vajas-menti két falurészben 14 és 4, a temető felőliben 8 ház található. Az első három falurészben a tizedes település rendjét figyelhetjük meg. Itt élhettek az új jövevények, a rácok. A falu déli részében, ahol már nincs nyoma a tizedes rendszernek, lakhattak az erdőben meghúzódó Bátiából (a magyar Bátyáról) visszaköltöző magyarok. A plébániát nem számítva összesen tehát 67 házból áll a falu. Persze ha hozzá számítjuk az erdei kertekben megbújó szállásokat, amelyekben akkor már nem csak állatokat tartottak, hanem állandó lakásoknak is használták egyiket-másikat, akkor azt találjuk, hogy Felsőszálláson 15, Alsószálláson 22 ház, összesen 37 szállási épület létezik, és ezekkel a házak száma 104. A lakosság lélekszáma az úrbéri tabella szerint 121 jobbágy, 85 zsellér család. (Igazából szinte valamennyien zsellérnek tekinthetők, mert 1/8-os teleknél többel csak néhányan rendelkeztek.)37 Ez azt jelenti, hogy kb. két családra jut egy ház. Valójában persze voltak olyan házak, amelyekben akár három-négy család is élt, míg a szállások közül a legtöbb istálló volt, és csak ideiglenesen szolgált emberi hajlékul. 33 KFL. VIII. 2.a. No. 142. (183) Rutkay Mihály: A Duna Pest megyei szakasza és a környező mocsarak vízrajzi térképe 1763-ban. 34 BÁRTH János 1996. 128. 35 GYÖRFFY István 1943. 114. 36 HOFER Tamás 1955. 165. 37 FEHÉR Zoltán 1996. 59. 39 ■
