Kothencz Kelemen (szerk.): Migráció és hagyomány-formálódás a történeti Duna-Tisza közi nemzetiségek népéletében - Bajai dolgozatok 22. (Baja, 2018)
Fehér Zoltán: A magyar Bátia és a rác Bacsina összeolvadása, a rácok katonás letelepedése
TIZEDEK, HAJDÚK, HADAS TELEPÜLÉS Az első katonai felvétel 1782 és 1785 között készült Magyarországon, és Bátya esetében nem csak a templom és a temető helyét tartalmazza, hanem a belterületen és az akkor már meglévő szállásokon álló épületeket is.31 (2. kép.) A falu nagyjából ott található, ahol ma is. Keletről a Vajas kanyarulata határolja, északról egy Vajasba vezető fok. A legfeltűnőbb, hogy DK-i tájolású temploma nem a belterületen áll, hanem attól mintegy fél kilométerrel feljebb ÉNy irányban a plébániával és a plébánia kertjével együtt. Temetője pedig már nem a templom körül, hanem a belterülettől Ny-ra, mintegy fél kilométerre. (Ez a mai iskola területe.) Mi lehet ennek az oka? Tudjuk, hogy a mai templom a régi helyén, a Vajashoz közel épült fel 1780-ban, de már DNy-i tájolással.32 Oltára mögül egy máig meglévő földalatti menekülő folyosó vezetett a közeli Vajas nádasaiba. Feltűnő, hogy a nemesi kúriák később is a falut körül ölelő fokok szélén épültek, nyilván azért, hogy menekülés során gyorsan elbújhassanak a fokok nádasaiban, tűz esetén pedig könnyen lehetett oltani a fokok vizével az égő épületet. A török időkben elpusztult Bátyáról a templomhoz közeli utcák talajában található, méteres mélységben fekvő elszenesedett gerendák tanúskodnak, és a beköltözők a romoktól távolabb építették új házaikat. Innen három utca vezet a falu felé és egy a Vajason át a Tira irányába. A templom apszisától mintegy tíz méterre a Damjanich utcában épült ház pincéjében az 1960-as években a házigazda Sáfrán János (Gólya) egy elfalazott folyosó nyomaira lelt. A pince ennek a folyosónak egy rövid szakaszát foglalja el, és a pince templom felőli és Vajas felőli részén elfalazták a folyosót. Iránya a templomtól a Vajas felé mutat, tehát D-Ny. É-K irányú. Ez a folyosó mintegy másfél méter átmérőjű, cseréppel fedett félköríves boltozató építmény - a beleépített pincéből nézve - egyenesen a templom apszisának irányába halad, másik fele viszont a Vajas felé. Valószínűleg a háborús időkben a régi templomban megbújt hívek rejtett menekülési útvonalának szánták a Vajas nádasaiba. A középkorban ugyanis a templomok, mint a falu legerősebb építményei háborús események alkalmával a lakosság menedékéül szolgáltak. A kalotaszegi Magyarvista és Magyargyerőfalva templomait, de a jászapáti templomot is várfalakkal vették körül. Az ide menekülők bízhattak abban, hogy nem csak a falak erőssége őrzi meg őket e szent helyen, hanem a Jóisten gondviselő keze is. Az itt megbújok biztonságát, túlélését még azzal is segítették, hogy a templomból titkos földalatti menekülő folyosót építettek. Ilyenekről az interneten sok tudósítást olvashatunk. A templomból kivezető menekülő alagút mondája él pl. a nyirbátori minorita templomról és a vajdasági martonosi templomról is. A pilisszántói templom alatt a régészeti kutatás valóságos alagúrendszert tárt fel, a jászapáti templom alatt is találtak erre utaló régészeti leletet. A bátyai földalatti folyosó egyértelműen például a Vajas nádasaiba vezetett, és 2015- ben Kustár Rozália, a kalocsai múzeum régésze meg is vizsgálta, lefényképezte, és a régészeti topológiában rögzítette. 31 Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet Levéltára. Magyarország (1782-1785) Első Katonai Felmérés. https://mapire.eu/hu/map/firstsurvey-hungary/?layers=osm%2C147&bbox=2104282.00387 31745%2C5856924.552352762%2C2117171.197767762%2C5860746.403767021 [2017.07.15.] 32 KFL. V. 21. Bátya. Historia Domus 1769-1928. 38
