Kothencz Kelemen (szerk.): Migráció és hagyomány-formálódás a történeti Duna-Tisza közi nemzetiségek népéletében - Bajai dolgozatok 22. (Baja, 2018)
Fehér Zoltán: A magyar Bátia és a rác Bacsina összeolvadása, a rácok katonás letelepedése
Ha hiteles Johann Christoph Müller térképe, akkor viszont ez azt jelenti, hogy a XVIII. század legelején, a felszabadító háború utáni zűrzavaros időkben a Balkánról ide menekült katolikus rácok a mai Bátya területét, az elhagyott falut szállták meg, míg a régi bátyai magyarok elbujdosva, valahol a Dunához közelebb, az erdőkben (szállásokon) éltek, ahogyan azt a historia domus és a népi emlékezés is őrzi, de ideiglenes lakóhelyüket (búvóhelyüket) továbbra is Bátyának (Battia) nevezték.26 Tehát egyidőben volt rác Bátya és magyar Bátya is. A térkép tanúsága szerint valamilyen egyszerű temploma lehetett már ekkor a két Bátyának, Battiának és Batzinának, de a Paraitnak Írott Varajtnak is. Minderről sehol sincs írásos emlék. A településnek, vagyis a belterületnek többször változó voltáról a népi történeti emlékezések is szólnak.27 Ezek a népi történeti emlékezések különösen fontosak- mert a térkép hitelességét igazolják, - amelyek azt mondják, hogy Bátya valamikor a Dunához közelebb, az erdők között, a mai szállások, esetleg Varajt területén állott.28 A Battián élt magyarok aztán évek-évtizedek múlva bizonyára visszaköltöztek a rác többségűvé vált régi falujukba. Ideiglenes erdei telephelyüknek csak régészeti emlékei maradtak. A Vajas menti Bátyán aztán sajátos interetnikus hatásokat kifejtve beolvadtak a balkáni jövevényekbe. (A magyarság egykori tömeges jelenlétére utalnak az anyakönyvekben is szereplő magyar családnevek, mint például Aszódi, Árvái, Balogh, Csanádi, Farkas, Fekete, Guti, Hegedűs, Maros, Táncos, Verseghy, Végh stb.). A bíróságon egy tanú nem tanú. A mi esetünkben is jó, hogy az említett dokumentum mellett egy másik, ugyanabban az időben készült mappa is ugyanazt vallja. A Johann Christoph Müller fent ismertetett térképének hitelességét ugyanis egy kortárs geográfus, Christoph Weigel (1654-1725) is megerősíti.29 Az ő mappáján ugyanazokon a pontokon szintén egymás mellett találjuk Batzina-1, Battia-1 és Parait-ot. Alább egy népi történeti emlékezést idézek. Markó József nagyapjának a tudatában teljesen összekeveredik a magyar és a rác származás kérdése. Amikor őseiről azt mondja, hogy azok magyarul beszéltek, akkor a magyar eredetű ősökről beszél,- ilyenek bizonyára lehettek - akik a beköltözőktől tanultak meg rácul. Amikor meg az első letelepedési helyről szól, téved. A beköltöző rácok ugyanis nem az erdei szállásokat szállták meg - azok tudniillik a maradék magyarság búvóhelyei voltak - hanem az elpusztult, földig rombolt mai helyén álló falut. „Valamikor - mesélte a nagyapám - jöttek valahonnan rácok. A Duna melletti magasabb partokon álló szállások voltak a tanyáik. A nagyapám szerint nagyon szép magasnövésű lányaik voltak. Addig magyarul beszéltek az őseim, de mikor összeházasodtak a rácokkal, attól kezdve beszéltek rácul is a bátyaiak, megtanulták a nyelvüket. Muszáj volt velük jóban lenni.”30 26 A belterület rajza alatt már Bátia nevet olvasunk. 27 FEHÉR Zoltán 2017 46-53. 28 FEHÉR Zoltán 2017.46-53. 29 http://mapy.mzk.cz/mzk03/001/052/230/2619316437/.[2017.07.15.] 30 FEHÉR Zoltán 2005. 86. 37 I
