Kothencz Kelemen (szerk.): Migráció és hagyomány-formálódás a történeti Duna-Tisza közi nemzetiségek népéletében - Bajai dolgozatok 22. (Baja, 2018)
Fehér Zoltán: A magyar Bátia és a rác Bacsina összeolvadása, a rácok katonás letelepedése
A Bátyáról elmenekült nemesek szinte átmeneti korszaknak tekintették a török hódoltságot, amelynek egyszer még vége szakad, és ők visszatérhetnek őseik földjére. Az ősi földhöz való jogaik védelmében aztán a felvidéki Füleken tartott megyegyűléseken újra meg újra panasszal éltek, ha távollétük ideje alatt más birtokos használta török megszállás alatti birtokaikat, adóztatta bátyai jobbágyaikat. így tett például a Patajra menekült bátyai eredetű Veres család, amely a XVII. században előbb a Béky majd a Jánosy családdal pereskedett emiatt.13 A Nyitrán regnáló - egyébként kalocsai - Telegdi érsek, amikor a Nyitrába menekült sárközi nemesek birtokait íratta öszsze adományleveleik alapján, akkor Adorján Pál érseki praedialista szentpéteri lakos bebizonyította, hogy birtokai a török előtti időkben Sármégyen, Hülyén, Bátyán és Homokmégyen feküdtek.14 Az élő ragadványnevek között pedig akad egy Komaromoavi formájú, ami a komáromi eredetet valószínűsíti.15 De nem csak birtokokról esik szó a felföldi iratokban, hanem udvarházakról is. 1629-ben a szintén Komárom megyei Szentpéteren lakó Balassi Bálint azt vallotta a nyitrai káptalan előtt, hogy a török veszedelemkor elmenekült mégyi Balassi családnak a török hódoltság előtt két udvarháza volt Kalocsa környékén, az egyik Bátyán, a másik Sármégyen.16 Ez utóbbi adatok azt bizonyítják, hogy a bátyai lakosok nem csak a felszabadító háború idején, de már korábban is a Kis-Alföldre „fütottak”. MAGYAR BÁTYA - RÁC BÁTYA A tudományos kutatás eredményességét nem csak a tudás és a kitartás biztosítja, de gyakran véletlen szerencse is szükséges hozzá - mondja Bárth János egy váratlanul előkerült levéltári dokumentum megtalálása apropóján.17 Hasonló gondolatok jutottak eszembe nekem is, amikor Ildikó lányom felhívta a figyelmemet egy régi térképeket tartalmazó internetes adatbázisra. Három mappa különösképpen felkeltette az érdeklődésemet. Ezek közül kettő Bátya községnek a XVII. század végén vagy a XVIII. század elején a tájban elfoglalt helyéről adott eddig kellő mélységben nem ismert információt, a harmadik pedig valószínűsítette a belterület bemutatásával a délszláv beköltözők katonás letelepedési rendjét.18 A török hódoltság után a falu történetében alapvető változást hozott a Nyugat-Balkánról érkező katolikus délszlávok, a rácok letelepedése. Tímár Kálmán a Kalocsai Sárközről írott tanulmányában ezért Bátya múltját két nagy fejezetben, A magyar Bátya és A rác Bátya címen tárgyalja.19 13 FEHÉR Zoltán 1996. 35. 14 FEHÉR Zoltán 1996. 34. 15 FEHÉR Zoltán: 1997. 87. 16 FEHÉR Zoltán 1996. 34. 17 BÁRTH János 2005. 18 http://www.mapy.mzk.cz/ [2017.07.15.] 19 TÍMÁR Kálmán é. n. 35 i
