Kothencz Kelemen (szerk.): Migráció és hagyomány-formálódás a történeti Duna-Tisza közi nemzetiségek népéletében - Bajai dolgozatok 22. (Baja, 2018)
Horváth Sándor: Bunyevácok, rácok és mások a Duna metén. Délszláv és etnikai és néprajzi csoportok migrációja a törökök idején
Kátolyban - ez akkor a pécsváradi apátság birtoka - azl695-96-os kincstári összeírásban jelennek meg első ízben a horvát (sokáé) nevek, köztük egy Sok(o)tz(á) (= Sokáé) Gergely is.55 Majd, ahogy ez déli megyékben jellemző volt, az elkövetkező évtizedekben újabb és újabb délszláv vezetéknevü családokat írnak össze. A hercegszántói sokácoknál megtörtént, hogy a katolikusok egy része 1899- ben áttért a görögkeleti egyházhoz. A kalocsai püspökség 1858-tól egyre korlátozta az anyanyelv templomi használatát, erős volt a magyarosítás. Többszörösen kérték a helyzet megváltoztatását. Azonban az érsekség 1897-ben elrendelte a vasárnapi és kisebb ünnepeken való magyar nyelvű istentiszteletek tartását. Erre a sokácok tömegesen áttértek a pravoszláv egyházhoz. Az 1915 sokáéból 924-en, mások szerint 600-an választották a pravoszláv egyházat. A Kalocsai Püspökség belátta hibáját és a korábbi állapot visszaállítására törekedve a legtöbb sokácot visszatérítették, de 1932-ben még mindig 272 fő volt görögkeleti vallású.56 A NEVEK TANULSÁGAI A nép- és népcsoportnevek két csoportját különböztetjük meg: az önelnevezést és a mások által adott nevet. Míg az önelnevezés tartalma alapján felemelő, pozitív, gyakran szélsőségesen optimista beállítottságú, addig a másik negatív tartalmú, lealacsonyító, néha porig alázó csúfnév. A török időkben és azután a Duna mentén letelepülő, illetve itt alkalmanként további migrációban, illetve belső migrációban résztvevő horvátok neveit így vizsgálva sem kapunk egyértelmű képet. Legalábbis, ha a kutatók eddigi értelmezéseit is figyelembe vesszük. Korszakonként változhatnak az egyes kifejezések: és negatív tartalmúakká válhatnak. A rác, a szerb megnevezésére például a Magyar művelődéstörténeti lexikon szerint a Rákóczi-féle és az 1848-as szabadságharccal való szembenállásuk, illetve az első világháborús események miatt, tehát politikai okokból lett pejoratív.57 Nemcsak az eddig bemutatott területeken ilyen szövevényes a népcsoport, az al-népcsoport, néprajzi csoport elnevezés. A szerémségi Újvidék horvátjait - sokácokat! - is sok névvel illették az idők során: voltak ők horvátok, sokácok, dalmaták, szlavónok és illír római katolikusok.58 Korabinszky Mátyás lexikona,59 valamint a II. József féle katonai felmérés között alig telt el néhány esztendő, az egyes településeken élők meghatározása mégis eltérő. T. Mérey Klára baranyai településekkel kapcsolatban végzett összehasonlításából idézhetünk [kiemelés: HS]: korabinszky lexikonában Bolmány Bolman néven illyr falu Baranya megyében, a siklósi járásban, Esterházy-birtok, ahol egy görög katolikus templom állott. A Descriptióban Bolmány nevét a baranyavári járásban találjuk, horvát és illyr lakosokkal, r. katolikus és görögkeleti vallásúakkal. A görögkeletiek parókiája helyben volt, míg a katolikusok Beremendhez tartoztak. 55 BALATINÁCZ Jeromos 1974. 29. 56 KOTHENCZ Kelemen 2006.; FERKOV Jakab 2013. 28-29. 57 RÁCZ Anita 2016. 83. - Aszócikk a lexikonban: http://mamul.btk.mta.hu/MAMUL_SZERK/mamul_ view.php?editid 1=1671 [2018.06.15.] 58 BAÔ1C, Slaven2010. 95. 59 KORABINSZKY János Mátyás 1789. 26
