Kothencz Kelemen (szerk.): Migráció és hagyomány-formálódás a történeti Duna-Tisza közi nemzetiségek népéletében - Bajai dolgozatok 22. (Baja, 2018)
Horváth Sándor: Bunyevácok, rácok és mások a Duna metén. Délszláv és etnikai és néprajzi csoportok migrációja a törökök idején
A vízivárosi - és részben a katolikus tabáni - délszlávok egyes pontosító adatok alapján sokácok voltak. A budai „Gasse /Batthyány utca/ nevét állítólag a sok ott lakó rácról kapta. Keppeler 29 személy neve mellett jegyezte fel, hogy az illető szegény, ebből ketten a Vízivárosban tengődő özvegyek voltak (árulkodó az is, hogy egyiküknek még neve sem volt az alkamarás szemében, csak annyit jegyzett fel róla, hogy »szegény rác özvegy«), 11 fő a Tabán katolikus részében, a maradék 15 pedig a görögkeleti városrészben élt. Hárman csak koldulásból tartották fenn magukat (egyegy fő Újlakon, valamint a Tabán két részén), közülük a görögkeleti Velimir Markovié az összeírás idején már halálán volt, a katolikusoknál élő sokáé koldus (Martin Schokacz) szintén igencsak betegeskedett [...]”.* Egyes településeken élők is így nevezik magukat: például Érden. Erről írja monográfusok Záborszky Miklós: „1900-tól 1920-ig ez a népcsoport sem horvátnak, sem szerbnek, hanem illírnek nevezte magát. (A község horvát, illetve szerb anyanyelvű lakossága a népszámlálások szerint minimális.) [...] A XX. sz. elején így teljesen érthetetlennek tűnik, hogyan lehet valaki »illír« úgy, hogy sem nem horvát, sem nem szerb. Valószínűnek kell tartani, hogy a népcsoport a maga nyelvét valami külön, semmilyen máshoz nem tartozó nyelvnek tartotta. Az 1930. évi népszámoláskor viszont a sokáé, bunyevác rovatban szerepel az érdi délszlávok legnagyobb része. Hasonló módon illírnek nevezi a népcsoportot a község plébánosa 1874-ben. A sokáé, bunyevác név alatt a mai Magyarország déli részén, elsősorban Bácskában és Baranyában élő katolikus délszlávokat értették (1930 előtt a népszámláláskor ilyen rovat nincs!).”8 9 A névhasználat keveredéséhez segített, hogy a Habsburg-adminisztráció a XVIII. század végétől a szerbeket nevezték illíreknek.10 11 BUNYEVÁC A bunyevácok először a római hitterjesztési kongregáció irataiban, 1622-ben szerepelnek a kalocsai érsekség irataiban. Ugyanakkor 1570-ből ismert egy „Márton Bunavácz” Baranyában, bár néhány e név ’bunyevác’ olvasatát elvetik.11 A Pozsega közelében fekvő Sovski Dóiban már 1545-ben feljegyeztek egy Bunyevác vezetéknevű családot.12 Az első horvátok a Duna mentén már a XV. században megjelentek, azonban tömegesen csak 1606-1620 között telepedtek le e vidéken. 1622-ben Matkovics Simon kérelmet nyújtott be a Hitterjesztési Bizottsághoz, hogy a kalocsai egyházmegyében bunyevác („Bunievci”) plébániát vezethessen.13 Ezt többen úgy is értelmezik, 8 SIMON Katalin 2015. 55. 9 ZÁBORSZKY Miklós 1985. 191. 10 SOKCSEV1TS Dénes é. n. 11 SEKULIC, Ante 1986. 47^*8. 12 ANDRIC, Jasna 1994. 227. 13 SEKULIC, Ante 1986. 22.; HEKA László 2000. 24. - Az olasz nyelvű szövegben: „Bunieuzi”. C'ERNEL1C, Milana 2016. 16. 19
