Kothencz Kelemen (szerk.): Migráció és hagyomány-formálódás a történeti Duna-Tisza közi nemzetiségek népéletében - Bajai dolgozatok 22. (Baja, 2018)
Silling Léda: Migrációs hatások bácskai oromzatdíszek alakulására
Az oromzatdíszítés negyedik típusa akkor alakul ki, amikor az idetelepültek már anyagilag is megengedhették maguknak, hogy nagyobb házat, díszített oromzatot építtessenek. Ekkor kerül fel a harmadik, hátul zárt fülke a padláslyukak közé vagy fölé, azzal a céllal, hogy ott egy-egy szakrális tárgyat, szent szobrocskáját helyezhessék el. A katolikus vidékekre jellemző, hogy az oromzaton a két padláslyuk között oromzatfülkét alakítanak ki.12 Az első ilyen fülkéről a XX. század legelejéről van adatunk. Kupuszinán a kálvária-jelentet ábrázoló kis szoborcsoport került fel egy gazdag családi ház oromzatfülkéjébe. A településeken található szoborfülkékben látható szentek egy-egy település meghatározott szenttiszteletére is utalnak. Kupuszina népi vallásossága nem ismeretlen, a településen a Jézus szíve szobrokból van a legtöbb. Monostorszegen (Backi Monostor) és Szondon (Sonta) sok a Lourdes-i Szűz Mária-ábrázolás, emellett Szondon Szent Antal-ábrázolásokat is láthatunk. A kupuszinai oromzatfülkék és oromzatdiszítmények arra utalnak, hogy a településnek katolikus lakosság van. Gazdasági fejlődése és a piacozás jelei jól nyomon követhetőek az épületek külső képének vizsgálatakor. A Szondival szinte azonos időben jelenik meg itt is a téglából épített oromzat. A datált kíblikröl (az oromzat elnevezése Kupuszinán) tudjuk, hogy az ilyenek az 1920-as évektől készülnek. Itt ugyanúgy, ahogyan az előző vizsgált településnél, a datálás mellett megjelennek a csillaggal való díszítések. Több házon 8, illetve egy esetben 12 ágú csillagot is találhatunk. A 12 ágú csillag mellett egy szőlőt helyeztek el ezen az oromzaton, jelezve ezzel, hogy az épületben kocsma volt s van. A szakrális oromzatdíszek közül itt láthatunk keresztet, Jézus szíve ábrázolásokat, Szent Vendelt, Mária-szobrocskákat, Szent Antalt. Több ház oromzatfülkéje már üresen áll. A szondi oromzatfülkék összesített vizsgálata alapján elmondhatjuk, hogy ebben, a népi építészet szempontjából vizsgált faluban, nagyrészt római katolikusok élnek, és ők mennyire tisztelik vallásukat. A datált oromzatok alapján látható, hogy az új építészeti elemek és technikák megjelenésével változó oromzatok kialakításának minden korszakában megjelennek az oromzatokon a szakrális jegyek. A legkorábbiaknál, a falu legrégebbi részére utalok ezzel, már láthatóak a fülkék. A templom utcájának végén, a kanyargós falurészbe érve láthatunk egy Szent Antal-figurát. A vályogtéglából épített oromzaton a két padláslyuk fölött kialakított nyílásban van a szent apró szobra. A következő korszaknak tekinthetjük a téglaoromzatok építését. Ebből a korszakból láthatóak itt is az első datált oromzatok. Vakolt és vakolatlan oromzatokon egyaránt találunk díszítést, amit malterból készítettek. Ezek a díszek leginkább csillagok voltak, 6 illetve 8 ágúak. Ma 6 ágúból 2 példát, 8 ágúból pedig hat példát láthatunk. OROMZATFÜLKÉK 12 BESZÉDES Valéria 2011.65. 194
