Kothencz Kelemen (szerk.): Migráció és hagyomány-formálódás a történeti Duna-Tisza közi nemzetiségek népéletében - Bajai dolgozatok 22. (Baja, 2018)
Szőke Anna: "Szegeden így beszélek, otthon mög röndösen". A vajdasági magyarság elvándorlásának indítékai
- nem kell állampolgársági vizsgát tenni,12 azonban szükséges a magyar nyelv ismerete;- nem kell a magyarországi lakóhelyet és megélhetést igazolni. Az új szabályokat a 2011. január 1. után benyújtott kérelmekre kell alkalmazni, de nincs időbeli korlát, azaz évek múlva is be lehet azonos feltételek mellett nyújtani az állampolgársági kérelmet.” Ezáltal Magyarország lehetővé tette a magyar állampolgárság elnyerését, ami eleinte (feltételezhetően) a nemzeti öntudat erősödését, a nemzeti hovatartozás tudatát erősítette. Magyarország 2004-ben uniós tagállam lett, megnyíltak a határok Európa több országába. Ettől kezdve az emberek konkrét célok érdekében keltek útra. Nem egy másik világ megismerésének vágya volt a cél, erre anyagi fedezetük sem lett volna. Milyen változásokat hozott a 2011-es év? Ebben a periódusban, 2011-től többnyire csak a családfők keltek útra. Egyre többen rendezkedtek be egyfajta kétlaki életmódra. A család idehaza maradt, ők pedig munkásszállásokon, egyszerű lakásokban húzták meg magukat. Elmondások alapján tudjuk, hogy a munkásszállókon 10-12 fő is aludt egy szobában. Vizes góc, tisztálkodási lehetőség csak a folyosó végén volt. Alkalmazkodni kellett egymáshoz, főleg a munkaidő lejárta után, amikor mindenki visszament a munkásszállóra. Egyik telefonált, a másik TV-t nézett, a harmadik horkolt, a negyedik szerette volna eloltani a villanyt és így tovább. Nem egyszer veszekedésbe torkollottak az esték. A jelenségek azonban egy bizonyos kontextusban folytatódtak. Az itthon maradottak ráeszméltek a munkamigrációból fakadó lehetőségekre. Akinek volt egy kis tőkéje, használt autót, használt minibuszt vásárolt, és fuvarozásba kezdett. Az osztrák munkavállalók - munkások - havi rendszerességgel utaztak Bécsből haza. A megkeresett pénzt hazahozták, és a család itthon maradt tagjai, különösen az iskolás gyerekek az édesanyjukkal nem szorultak segélyre. „De nem élet ez.” - hangzik el igen gyakran. Idővel mind hangsúlyosabbá vált a családok elköltözése, illetve a családegyesítés. Rohamosan kezdett csökkeni az iskolai diáklétszám. Ez nem csak a demográfiai adatok csökkenéséből fakadt, hanem hiányzanak a családok. Székelykevén például 2001-ben 233 tanulója volt az iskolának, addig 2015-ben már csak 115. A 2016/17-es tanévben már csak 95, és a 2017/18-as tanévben 80 tanulója volt a Zarko Zrenjanin Általános Iskolának.13 Miután Magyarország uniós állam lett, az országok közötti határvonalak kezdtek elmosódni, átjárhatóbbá váltak Európa országai. Megváltoztak az utazási körülmények is és lehetőségek, olcsóbb, gyorsabb lett az utazás, többféle eszközt vehettek igénybe, megkönnyítették a határátlépések adminisztratív vonatkozásait is. 12 https://belgrad.mfa.gov.hu/page/tajekoztato-az-egyszerusitett-honositasi-eljarasrol [2017.09.08.] 13 KECSKÉS István 2017. 176
