Kothencz Kelemen (szerk.): Migráció és hagyomány-formálódás a történeti Duna-Tisza közi nemzetiségek népéletében - Bajai dolgozatok 22. (Baja, 2018)
Papp Árpád: A vajdasági magyarok elvándorlásának sajátosságai a rendszerváltást követő időszakban - a nemzetközi migrációs trendek figyelembevételével
PAPP Árpád A VAJDASÁGI MAGYAROK ELVÁNDORLÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI A RENDSZERVÁLTÁST KÖVETŐ IDŐSZAKBAN -A NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓS TRENDEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL BEVEZETŐ A tanulmány a tágabb környezetbe helyezi a vajdasági magyarok vándormozgalmait, amit a rendszerváltást követő szűk három évtizedben elsősorban kivándorlásként jellemezhetünk. A sajátosnak tűnő mozgást több, előzménnyel bíró, általános és specifikus tényező formálta. A korábbi társadalmi és etnikai sokszínűség megszűnése - ezek figyelembevétele mellett is - visszafordíthatatlan. A vajdasági magyarság időnként mérsékeltebb, máskor fokozottabb fogyását markánsan befolyásoló elvándorlás - tágabb földrajzi értelemben az egész Kárpát-medencei és délkelet-európai térség mozgásait befolyásoló - általános vonásainak összefoglalása, a specifikus mozgások és az azt kiváltó tényezők szemrevétele és csoportosítása lehet a célunk. Hogy ennek a korántsem egyszerű feladatnak eleget tehessünk, a téma és a címben szereplő háttérfogalmak (a nemzetközi migrációs trendek, a jelenkor-rendszerváltás, a vajdasági magyarok, ezek együttes előfordulása) tisztázását, illetve a vonatkozó irodalom legalább távirati stílusú összefoglalását is elvégezzük. A HASZNÁLT TERMINOLÓGIA A „nemzetközi migrációs trendek” fogalma a nemzeti határok és nemzetállamok létrejötte óta nyert valódi értelmet, amikor a nemzetközi migrációs trend egy közösség lakó-, vagy szállásterületének, szülőföldjének, egy (nemzet)állam önkéntes elhagyását feltételezi. Ország(határ)ra vonatkoztatva: az országhatár egyben a nemzet lakóterületének határa is, ezzel a migráció adminisztratív határ átlépésével jár. A mai Vajdaságot történeti dimenzióban szemlélve, a Habsburg Birodalom, majd az Osztrák-Magyar Monarchia, később Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia lakosságának nemzeti összetétele folytán inkább heterogén, mintsem homogén nemzetállamként értelmezhető területe, éppen ezért az adott terület elhagyása az éppen fennálló adminisztratív határ átlépését jelentheti ugyan, de kulturális határ - korábbi összefüggő és együtt egzisztáló - területek földjére való lépés nem feltétlenül eredményezi kibékíthetetlen konfliktusok kialakulását, amint azt a vajdasági magyarok anyaországba való költözése esetében egyébként is nyomon követhetjük. A „nemzetköziségből” fakadó terminológiai problémát az időintervallumra utaló jelző oldhatja fel, jóllehet a „jelenkor” alatt nem a második világháborút követő időszak egészét értjük, hanem a rendszerváltozásokat követő szűk három évtizedet. Jó okunk van ily módon cezúrát vonni, hiszen a migrációs trendek mindig több, 159 i
