Kothencz Kelemen (szerk.): Migráció és hagyomány-formálódás a történeti Duna-Tisza közi nemzetiségek népéletében - Bajai dolgozatok 22. (Baja, 2018)
Őrsi Julianna: Szevezett telepítések a bácskai puszták benépesítésére
AZ ÁTTELEPÜLÉS JELLEMZŐI A bácskai puszták benépesítése 1785-1786-ban történt. A telepítési akció fő jellemzői az alábbiak voltak: a. ) A telepítő: a Habsburg Birodalom, maga a Kincstár. A végrehajtó: a Zombori Jószágigazgatóság. b. ) A telepesek: református magyarok (többségben nagykunsági szegények: irredemtusok, elszegényedő redemptusok). c. ) A benépesítendő puszták: Feketity, Velity, Ómoravicza, Bácsér (Pacsér). d. ) Az előkészítés, tárgyalás több helyszínen zajlott az 1784-86 években: Bécs, Pest, Zombor és a nagykun városok. A kunhegyesiek a Kamaránál kezdték a tárgyalást, a karcagiak és társaik a Zombori Jószágigazgatóságnál. e. ) Tárgyalófelek: Egyrészről a Kamara, a Zombori Jószágigazgatóság képviselői, másrészről a telepesek megválasztott városi képviselői, küldöttei (deputáció). Jóváhagyók: a király, a Nagykun Kerület Közgyűlése és a városi tanácsok. A telepesek értesítése a szokásos helyi publikálás (kisbíró kidobolása vagy szószékről) útján történt. f. ) A colonusok (telepesek névsorának összeállítása. A jelentkezők és a valóban kitelepülök névsorában van különbség. A létszám (telepes és hozzátartozói) pontos meghatározása, a magával vitt állatvagyon és az igényelt föld mértékének felmérése megtörtént. A NAGYKUNSÁGI TELEPESEK KÉRÉSEI A Nagykunságból kitelepülni szándékozók követeléseit vezetőik az alábbiakban fogalmazták meg: a. ) Önálló telephely (község) biztosítása (telek a családoknak és a középületeknek). b. ) Szabad (református) vallásgyakorlat: a pap és tanító választása, lakás és munkakörülményeinek (bér) biztosítása, a templom és az iskola részére telek. c. ) Föld (szántó és legelő) a telepes családoknak. d. ) Kötelezettségek lefektetése: adómentes évek kikötése, adó (dézsma), robot mértéke e. ) Kölcsöngabona a vetőmag biztosításához. f. ) Faanyag a házépítéshez. g. ) Regálék: italmérési és őrlési jog biztosítása a községnek. A követelések a tárgyalások folyamán némileg módosultak. A király a kunhegyesiekkel történt végső megállapodást tekintette a későbbi csoportok számára is érvényesnek. Ebben azonban az állam jóval szerényebb körülményeket biztosított a református magyaroknak, mint a német colonusoknak. 142
