Kothencz Kelemen (szerk.): Migráció és hagyomány-formálódás a történeti Duna-Tisza közi nemzetiségek népéletében - Bajai dolgozatok 22. (Baja, 2018)
Őrsi Julianna: Szevezett telepítések a bácskai puszták benépesítésére
INDULÁS A NAGY ÚTRA A lakóhely elhagyására készülők előtt számos feladat állt. Gondoskodniuk kellett az ingatlanuk (ház, föld) eladásáról, esetleg bérbeadásáról, elzálogosításáról (az esetleges későbbi visszatérés lehetőségének biztosítására). Esetleges adósságaikat rendezté a város felé, eladták állataikat (az áttelepülésre kiválasztott számos állatok kivételével). Kiválasztották a megfelelő közlekedési eszközt (szekeret) és összekészítették a szükséges ingóságokat. A költöző és a maradó családtagok közötti egyeztetések, megegyezések és a lelki felkészülés a lakóhely-változtatásra is része volt a teendőknek. A költöző családegységek is megbeszélték a útra kelés részleteit, az indulás időpontját, az útvonalat. A csoport hangadóját, irányítóját kiválasztották azok közül, akik már korábban jártak a Bácskában a körülmények feltérképezése, a tárgyalások végett. Az átköltözés megvalósulása 1785-1786 tavaszán több csoportban történt. Az útvonal: Nagykunság, illetve a környező tiszamenti és más hevesi települések, Jászkisér - Szolnok - ??? - Kiskunhalas - Bácska. A kibocsátó közösségek jelképes adományokat adtak a költözködöknek. A város tenyészbikát és elbocsájtó levelet (útlevél), az egyház kegytárgyakat adott az útra indulóknak.8 1. kép. Karcagról Bácskossuthfalvára került ónkanna, 1737 (fotó: Winter Erzsébet) A FALUALAKÍTÁS (KÖZÖSSÉGGÉ SZERVEZŐDÉS) JELLEMZŐI Abból kell kiindulnunk, hogy a három településnek azonos letelepedési és működési feltételeket biztosítanak. A terület a Kincstár tulajdona, a Kamara földesúri fennhatósága alatt áll. A jászkunsági telepesek társadalmi helyzete romlott (szabadparasztokból jobbágyok lettek), de vagyoni helyzetükjavult. Egyházilag a Duna-melléki Egyházkerület Kecskeméti Traktusába (később az Alsó-Baranyaiba) kerültek. Településnagyságok A Kamara kiosztotta a földeket a telepesek vagyoni és családi helyzete (lélekszám) alapján. Negyed, fél és egész sessió földet (kivételes esetben ennél több is lehetett). Egy sessio: 38 hold szántó, 22 hold kaszáló és egy hold beltelek. Ez összesen 61 hold. Tudjuk azt is, hogy minden telepes család háza megépítéséhez pénzt kapott, tehát elvileg minden család külön házban kezdhette meg az új életét. 1788-ban Feketehegyen 282 családban élt 1.350 személy.9 Omoravicán 1798-han 332 gazda és 10 zsellér 342 házban élt.10 8 Ma a nagykunsági református egyházak legrégebbi fennmaradt kegytárgyai ezen ajándékozás miatt a Bácskában vannak. 9 NAGY KÁLOZI Balázs 1943. 10 NAGY KÁLOZI Balázs 1943. 143 I
